Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
650 TILKOVSZKY LÓRÁNT le a délvidéki katonai akciót, amelyet a szerb lakossággal szemben elkövetett súlyos kilengések követtek; a kívánatos megbékélésnek akadálya a magyar sajtó szerbek elleni gyalázkodása. A kormány nem fogadta meg az intelmet, hogy álljon végre a sarkára a németekhez törleszkedés irányzatával szemben, ne hagyja tovább sodortatni magát a németekkel való politikai és katonai együttműködés terén, mert ez szembeállíthatja, háborúba is keverheti az országot olyan nagyhatalmakkal, amelyek jóindulatára pedig szüksége van nemzeti céljai eléréséhez, íme, be is következett júniusban Magyarország bekapcsolódása Németország Szovjetunió elleni hadjáratába, amely felmorzsolódással fenyegeti haderejét, mert a szovjet ellenállás szívósabb a vártnál. Az a körülmény, hogy Anglia és Amerika a megtámadott Szovjetuniót támogatja, azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Magyarország, ha nem tanúsít kellő óvatosságot, velük is hadiállapotba juthat. Márpedig ez mindenképpen elkerülendő. A legnagyobb felelőtlenség tehát az a sértő és méltatlan hangnem is, amelyet a magyar sajtó olyan nagy vezető államférfiakkal szemben alkalmaz, mint Churchill, illetve Roosevelt. A memorandum részletes vizsgálatnak veti alá a világháborús erőviszonyok alakulását 1940 júniusa, Párizs eleste óta, s arra a következtetésre jut, hogy Németország és szövetségesei egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek ellenfeleik mind határozottabb erőfölényével szemben, Magyarországnak tehát életbe vágó érdeke, hogy mielőbb kivonni igyekezzék magát ebből a háborúból, amelybe elsődleges nemzeti érdekei ellenére és kárára sodortatott bele. Memoranduma kísérőlevelében6 nyomatékosan megerősíti: Németország háborúvesztése nem csak valószínű, hanem biztosra vehető; öngyilkosság volna tehát, ha nem a magunk megmentésével törődnénk. Bárdossy azonban azzal tetézte a Szovjetunió elleni német hadjáratba történt bekapcsolódással elkövetett júniusi felelőtlen könnyelműségét, hogy 1941 decemberében a németek iránti szolidaritásból kész volt vállalni a hadiállapotba kerülést Angliával és Amerikával is. Ezen — Bajcsy-Zsilinszkyvel együtt — megrökönyödött az egész angolszász-orientációjú ellenzék. Az a mérsékelt hangnem, amely Bajcsy-Zsilinszky e Bárdossyhoz intézett két memorandumát még jellemezte, ezután változott csak felháborodottá és élesen számonkérővé.7 I. Emlékirat Magyarország nemzetközi helyzetéről és külpolitikájáról Budapest, 1941. április 10. A magyar országgyűlés képviselőháza 1941. február 4-én két nemzetközi szerződést szavazott meg: „Magyarországnak a Japán, Németország és Olaszország között Berlinben 1940. évi szeptember 27. napján kötött háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásáról", és „a Belgrádban, 1940. évi december hó 6 Lásd Karsai Elek: A budai vártól a gyepűig 1941-1945. Bp. 1965. 22-23. 7 Vigh Károly viszont Bajcsy-Zsilinszky e két memorandumával kapcsolatban írja róla, hogy „mélységesen felháborította őt a Bárdossy-kormány hitszegése", „élesen bírálja a kormányt", „bátran a szemébe vágja a miniszterelnöknek", hogy „hazudta a parlamentben". (Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása 1979. 121, 123.)
