Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635
644 OROSZ LÁSZLÓ leges figyelmet szentelt egykori mentorairól és a térség németségének további jelentős alakjairól szóló biográfiák készít(tet)ésének. Az általa patronált ill. témával ellátott kutatók munkái közül kiemelést érdemelnek az Adam Müller-Guttenbrunnról41 , Eduard Glatzról42 , Edmund Steinackerről43 és Jakob Bleyerről44 készített életrajzok. Egykori hallgatói közül néhányan Délkelet-Európa történetének nemzetközileg elismert kutatói lettek, közülük is kiemelkedik a Valjavecet az intézet élén 1960-ban követő (egyébként szintén bánáti származású) Mathias Bernath 45 (4) Valjavec szerteágazó működési körének legkiterjedtebb, s legnehezebben áttekinthető területét minden bizonnyal tudományszervezői tevékenysége alkotja. A II. világháború után újra kibontakozó „Südostforschung" napjainkra is maradandó szervezeti kereteinek, szerkezeti és tematikai tagolódásának, keletkező orgánumainak, s egyáltalán új koordinátáinak kialakítása jelentős részben Valjavec nevéhez fűződik. Kezdetben persze a fő feladatot a tudományág távlati céljai és a háború utáni állapota közötti kiáltó ellentmondás feloldása képezte. Az összeomlást követően úgy tűnt, a Südost-Institut megszűnt. Bár hivatalosan nem számolták íol, hisz tevékenységében távol tartotta magát a Harmadik Birodalom ideológiájától (amire a Südost-Forschungen — az intézet 25 éves fennállásának alkalmából kiadott — ünnepi számában megjelent, s az intézet történetét összefoglaló tanulmányában Valjavec is fokozottan utalt46 ), ám a működését finanszírozó alapítvány tőkéje időközben elolvadt. így aztán a — kezdetben Valjavec lakásán székelő, s tevékenységét csak 1951-ben újraindító — Südost-Institut egyetlen célkitűzése folyóirata kontinuitásának megőrzésére irányult.47 Az e törekvés-1936-ban az őt levélben (Jéna, október 19.) felkereső karlócai születésű Anton von Schmidtnek még saját könyvtárát is felajánlja disszertációja (Der magyarische Nationalismus bis 1867) elkészítéséhez. 1938. június 21-én kelt levelében a „Die Rechtslage der deutschen Volksgruppe in Ungarn" című doktori értekezésével Stuttgartból hozzá irányított Richard Grotmann számára nyújt fogódzót. A müncheni intézet körül gyülekező és Valjaveccel állandó kontaktusban álló ifjú nemzedék értékesebb disszertációit pedig a Südost-Institut kiadványsorozatába (1942 óta ennek neve: Südosteuropäische Arbeiten) is felvette: Ludmilla Schlereth: Die politische Entwicklung des ungarländischen Deutschtums während der Revolution 1918/19. Südosteuropäische Arbeiten 18 (1939); Isolde Schmidt: Beiträge zur Geschichte des südostdeutschen Parteiwesens 1848-1914. Südosteuropäische Arbeiten 19 (1939); Gertrud Reschat: Das deutschsprachige politische Zeitungswesen Preßburgs. Unter besonderer Berücksichtigung der Umbruchperiode 1918/20. Südosteuropäische Arbeiten 26 (1942). 41 Ludwig Rogl: Der Anteil Adam Müller-Guttenbrunns am völkischen Erwachen des Donauschwabentums. Südosteuropäische Arbeiten 33 (1943). 42 Karl Hans Ertl·. Eduard Glatz (1812-1889). Beiträge zu den Anfangen der deutschen Bewegung in Ungarn. Südosteuropäische Arbeiten 22 (1940). 43 Barbara Groneweg: Die Anfange der volkspolitischen Arbeit Edmund Steinackers 1867-1892. Südosteuropäische Arbeiten 25 (1941). 44 Hedwig Schwind: Jakob Bleyer. Ein Vorkämpfer und Erwecker des ungarländischen Deutschtums. Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks. Β sorozat 14 (1960). 45 Mathias Bernath (szül. 1920, Segenthau/Németság), történész, egyetemi tanár. A berlini egyetemi éveket követően (ahol Valjavec óráit is látogatta) 1952-ben doktorál (Die auswärtige Politik Nassaus 1805-1812). Későbbi kutatási területei: Délkelet-Európa története, felvilágosodás a Habsburg-monarchiában, jozefinizmus, román nemzeti mozgalom. 1960-1990 között a Südost-Institut vezetője és a Südost-Forschungen kiadója, emellett 1971-1985 között a berlini Freie Universität professzora. 48 Fritz Valjavec: Fünfundzwanzig Jahre Südostinstitut 1930-1955. In: Festschrift aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens des Südost-Institutes München. 1930-1955. München, 1956., 1-4. 47 Nehring (1990), 25.
