Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Glück Jenő: Az erdélyi zsidóság útja (1918-1923) III/625
AZ ERDÉLYI ZSIDÓSÁG ÚTJA (1918-1923) 627 oldalára állt.7 Antiszemita megnyilvánulások olvashatók egyes román nyelvű újságokban, mint például az Aradon 1897 és 1915 között megjelent Tribuna Poporului, Tribuna és Románul című lapokban.8 Igaz, az antiszemitizmus megnyilvánulásai főképp politikai szinten mozogtak. Mi több: gazdasági, társadalmi téren az együttműködés szinte teljes volt. A zsidó azonosságtudat több különböző síkon jelentkezett. Nem feledhetjük, hogy a jeruzsálemi ,,Mea Shearim"-ba létrejött „Batei Ungaria" (1878) alapítói között erdélyiek is voltak.9 Mai napig létezik Jeruzsálemben a Teitelbaum szatmári haszid rabbidinasztia ottani alapítása.1 0 Számos ortodox szervezet a Sulhan-Aruchban foglalt részletes rituális előírások töretlen megtartásában látta a zsidó azonosság lényegét. Ilyen szervezetek főképpen Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Szinérváralján működtek.1 1 A Gyulafehérváron megjelent rövid életű Siebenbürgische Israelit (1883) a zsidó öntudat megerősödését szorgalmazta. A cikkírók között feltűnik Rónay János is, később a bázeli első cionista kongresszus részvevője (1897).12 Felvette a kapcsolatot Theodor Herzl-lel, amint ezt a jeruzsálemi központi cionista levéltárban lévő levelezésük tükrözi.13 Az erdélyi cionista mozgalom első jelei Kolozsváron jelentkeztek, majd szervezetileg 1897-ben Szebenben egyesületbe tömörültek Rónay János előadása nyomán.1 4 A mozgalmat előmozdították Rónay kiadványai és nemzetközi viszonylatban is jelentős több cionista személyiség előadásai. W Brodsky Nagyváradon, Oskár Mármorek Máramaros-Szigeten lépett például a közönség elé.1 5 Jelentősebb szervezetek alakultak Kolozsváron (1899), Besztercén és Nagyváradon (1904).1 6 A cionista mozgalomban megnyilvánult az összhang keresése a magyar hazafisággal, sőt Palesztinát a hazátlan zsidók nemzeti otthonaként képzelték el, és ezért az oroszországi, valamint a romániai zsidók kivándorlását igyekeztek elősegíteni. Forrásaink szerint Theodor Herzl is belenyugodott álláspontjukba.17 A magyarságba való beolvadás zászlóvivőjeként szereplő, Egyenlőség című folyóirat, amelyet Erdélyben is széles körben olvastak, kijelentette: „nem kérünk az új hazából".1 8 Erős bírálat érte a cionizmust ortodox vallási körökből is. Erre példa Gábel Jakabnak, a nagyváradi ortodox középiskola igazgatójának állásfoglalása.1 9 Az ortodox rabbik 1904-ben távoltartották magukat a Mizráki pozsonyi 7 Uo., 9. évf. 19. sz. 1907. április 19., 2-3. 8 Románul, 3. évf. 261. sz. 1913. november 29. / december 12., 3. 9 Zsidó Nép Levéltára, Jeruzsálem, HU 22 10 Látogatásunk 1992. december 30-án és 1994. május 5-én a jeruzsálemi intézményükben. 11 Zsidó Híradó, 6. évf. 38. sz. 1896. október 29., 10. 12 Zsidó Nép Levéltára, Jeruzsálem HU 21, 23. 13 Központi Cionista Levéltár, Jeruzsálem Ζ 1, H VIII 691, 555-556, 557. Rónay leveleinek fénymásolata részben birtokunkban. 14 A Jövő, 1. évf. 41. sz. 1897. október 22., 4., 42. sz. 1897. október 29., 5. ο 15 Egyenlőség, 17. évf. 17. sz. 1898. május 1., 11.; Ungarländische Wochenschrit, 9. évf. 4. sz. 1904. február 15., 6. 16 Ungarländische Wochenschrit, 5. évf. 20. sz. 1899. május 26., 5.; Zsidó Néplap, 1. évf. 14. sz. 1904. július 29., 7. 17 Ungarländische Wochenschrit, 8. évf. 17. sz. 1902. május 2., 1., 9. évf. 13. sz. 1903. március 27., 4-5.; Magyar Zsidó Lexikon 548-549. 18 Egyenlőség, 15. évf. 10. sz. 1896. március 6., 1. 19 Magyar Zsidó, 1. évf. 12. sz. 1908. szeptember 25., 3-5.
