Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
618 HÁMORI PÉTER tett, de egyben módot adott olyan megoldások kidolgozására is, melyek az állam érdeke mellett az egyén igényeit és szükségleteit is nagymértékben figyelembe veszik. A felvidéki szociálpolitika „ellaposodását" a magyar bel- és szociálpolitika változásain és az általános helyzet lassú normalizálódásán túl a szlovák propaganda alakulása is nagymértékben meghatározta. A Pozsony által irányított sajtóban a magyar viszonyokat az 1938-as első hónapok kampánya után 1939-ben sem szűntek meg támadni, de a bírálatok hangneme az év elejétől fogva némiképp visszafogottabb lett. Az okokat mindenekelőtt a szlovákiai helyzet — 1938. közepe óta tartó — nagyarányú romlásában lehet fölfedezni. A munkanélküliség, a gyárak leállása itt éppen úgy éreztette a hatását, mint a Magyarországhoz visszacsatolt területeken.28 7 Az áruhiányt és az igen nagy áremelkedést, (mely főleg a korábban Cseh- és Morvaországból érkezett termékeket, így főleg az iparcikkeket és a textilárut érintette), súlyosbították a német katonaság rekvirálásai, felvásárlása-i is.28 8 A szlovák kormány kénytelen volt redukálni, majd meg is szüntetni a munkanélküli segély folyósítását.28 9 Pozsony a nyomor ijesztő emelkedésére a Magyar a Magyarérthoz hasonló mozgalom szervezésével próbált válaszolni. A Téli segélynek nevezett gyűjtőakció azonban csekély eredményeket ért el, elsősorban azért, mert hiányzott az az önkéntes áldozatok hozatalára rábírható, gazdaságilag viszonylag stabil „hátország", ami a Felvidék esetében adott volt.29 0 A Téli segély módszereiben is hasonló volt a magyaréhoz,29 1 csak éppen sokkal szűkebb keretekkel: jó példa erre, hogy amikor 1939. őszén száz állásnélkülit sikerült ínségmunka keretében Pozsonyban elhelyezni, a sajtó valósággal diadalünnepet ült.29 2 zségére számos — bár kissé anekdotaszerű — részlettel szolgál: Szalai László: Cserkészéletem. Vancouver, 1964. 32-64. 287 A kormánytól gondosan felügyelt szlovákiai sajtóban minderről csak elvétve jelentek meg hírek. (Dovoz surovín, zemensenie nezamestnanosti. Slovak, 1939. május 14.) 288 Jelentések bizalmi személyektől, 1939. március 21, április 25, május 2. MOL K-28. 59. cs. Június 6-án Nyitrán a Stefanik-szobor avatásán Tisot a nyomor miatt tüntető közönség fogadta, s a tömeget a katonaság sem tudta szétoszlatni. Uo. 289 Socialne poistenie ν Slovenskej republike. Slovák, 1939. november 17. Szlovákia 1939-re összeállított pótköltségvetésében (Slovensky zákonník, 1939. C. 29. 1939. június 20.) sem szerepelt — legalábbis önálló tételként, mint korábban — a munkanélküli biztosítás támogatása. 290 Winter Aid Action. Slovak Press, 1939. november 9. A mozgalom élére — Magyarországhoz hasonlóan — a politikai elit prominens képviselői álltak: meghirdetője Tiso volt, az elnökségében pedig rajta kívül helyet kapott Sokol parlamenti elnök, Tuka miniszterelnök, Pruinsky pénzügyminiszter és Karvas, a Nemzeti Bank elnöke. („Zimná pomoc" zacne sa 5. novembra. Slovák, 1939. október 25.) 291 Téli gyermekruha-osztásokat, ingyen ebédeltetést szerveztek (Slovenská obetavost' prehovorila. Slovák, 1939. november 7.). 292 Prvych loo nezamestnanych u na budúci tyden zacne pracovaf ν rámci akcie pre zimná pomoc. Slovák, 1939. november 29. Az akciót a pozsonyi magyar és szlovák társadalmi egyesületek együttesen finanszírozták. A sokakban felmerülő reményt, hogy a két nép között legalább a szociális munkatéren együttműködés jöhet létre, már másnap szétfoszlatta ugyanezen lap vezércikke. (Nas pomer k Mad'arsku na petrase ν slovenskom sneme. Slovák, 1939. november 30.) A szlovákiai szociálpolitika jelentősen beszűkült mozgásterére jellemző az is, hogy számos helyen a népkonyhák üzemeltetését a német katonaság volt kénytelen magára vállalni. (MOL. K-28. 59. cs.)
