Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
610 HÁMORI PÉTER közép-birtokokat alakítsanak-e ki.24 4 A két szélsőséget a Magyar Élet Mozgalom lapja, az Egyedül Vagyunk, és Apponyi György véleménye alkotta. Míg az első — igaz, Imrédy bukása után — a lehető leghatározottabb hangon foglalt állást a földbirtokok visszaadása ellen, arra hivatkozva, hogy ez határvédelmi-nemzetpolitikai szempontból öngyilkosság lenne, addig Apponyi — óvatosan fogalmazva, a birtokos-osztály „további megterhelésétől" óva — a nagy és középbirtokok részleges revíziójára tett javaslatot.24 5 Ez a terv azonban szinte „össztüzet" váltott ki a magyar sajtóból.24 6 A polémia hangnemének elmérgesedése jelezte, hogy a cikkírók a felvidéki birtokok sorsának alakulásában egyben az anyaországi birtokreform jövőjét is látják. Végül — csaknem féléves huzavona után — a 2550/1939. Me. külön kormánybiztosságot állított föl a kérdés rendezésére, mely nemcsak a csehszlovák idők földosztását vizsgálta felül, de minden azt követő jogügyletet is hatálytalaníthatott, „avégből, hogy a földbirtok-politikai jogszabályok végrehajtása során az őslakosságot ért egyenlőtlenségek és méltatlanságok kiegyenlítethessenek".247 A kormánybiztosság tevékenységének részletekbe menő elemzése túlhaladná e tanulmány kereteit.24 8 Összefoglalóan azt azonban meg lehet állapítani, hogy a földbirtokok meghagyásánál, de legfőképpen újraosztásánál a szociális szempontok mellett — sőt, nemegyszer azok rovására — érvényesültek a nemzeti-politikai szempontok, illetve nem egy esetben a személyes összeköttetések.24 9 Ez a körül-244 A vita összefoglalóját adja: Matolcsy Mátyás: Földbirtokpolitikánk feladatai és tévedései. Kecskemét, 1941. Jaross egyébként a MÉP debreceni zászlóbontásán a középbirtok mellett foglalt állást (Szociális igazságot akarunk. Felvidéki Újság, 1939. január 17.), és ebbéli nézetén később sem változtatott (Jaross Andor: A magyar parasztság felemelése visszacsatolt Felvidékünkön. In: Közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Szerk.: Pohl Sándor. Kassa, 1940. 15-21.) 245 Az Egyedül Vagyunk az alábbi juttatási sorrendet javasolta követni: 1. felvidéki vitézek, 2. felvidéki "nem nemzetellenes viselkedésű" magyarok; 3. anyaországbeli vitézek; 4. anyaországbeli magyarok. (Taubinger István: Hogyan oldjuk meg a földkérdést a visszacsatolt területeken? Egyedül Vagyunk, 1939. 6. 18-21.) Apponyi cikke: Mit várnak Magyarországtól a visszakerülő magyarok? Szabadság, 1938. november 5. 246 Ez különösen azután volt így, hogy Esterházy János egy nyilatkozatot adott a Le Tempsnek. A riport során kijelentette, hogy egyáltalán nem sajnálja ötezer holdjának elvesztését, mert a viszszahagyott 850 holdból is — melynek java része erdő — „magyar úrhoz méltóan tud élni", miközben mások életlehetőségeit is meghagyja. (Kodolányi János: Esterházy nyolcszázötven holdja. Magyar Nemzet, 1938. november 13; Apponyi György válasza: Esterházy nyolcszázötven holdja. Magyar Nemzet, 1938. november 20.) A vita rövid összefoglalóját adja: Matolcsy Mátyás: Földbirtokpolitikánk feladatai és tévedései. Kecskemét, 1941. 247 1. §. (2550/1939. Me. A magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken végrehajtott földbirtokrendezéssel kapcsolatos kérdések szabályozása tb. Moi. Rend. T. Budapest, 1939. 431-134.) A kormánybiztosság 1941. július 15-ig működött (5580/1941. Me. Mo. Rtt. 1941. 1870.), elhúzódó tárgyalásaival is aggodalmat keltve az érintettekben. 248 Iratanyagait ld.: Felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosságának ált. iratai, MOL K-200. A Kormánybiztosság tevékenysége során a a kiosztott és állami kézen maradt föld összterületének 16,5%-a esetében bírálta fölül az ingatlanügyleteket. Az eljárás alá vont közel 140.293 holdból 1940. augusztus elejéig kiosztásra került közel 106.000 hold; ebből 68,62% kisgazdák kezébe került, 13,01%-ából középbirtokokat hoztak létre, míg 16,19%-ot az eredeti (nagy) birtokosok kaptak vissza. A juttatottak nemzetiségi megoszlása alapján — legalábbis az egész területet tekintve — arányosságról lehet beszélni: 42,70% került magyar, 43,43% szlovák és 12,96% rutén juttatott kezére. (Az adatok forrása: Felvidéki fóldbirtokrendezés. Köztelek, 1940. 30. 709.) 249 Uo, biz. iratok, MOL K-539; Jaross Andor miniszterként is igyekezett nyomást gyakorolni egyes birtoktestek „megfelelő" kézbe juttatása érdekében. (Az ipolysági Durcansky-birtok ügyét —
