Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 597 korlátlan cselekvési szabadságot adott a kormánynak, az egyébként országgyűlés elé tartozó intézkedések megtételére.16 9 A javaslat indoklásában a miniszterelnök elismerte ugyan, hogy a törvény súrolja az alkotmányosság határait, de szükségességét is hangsúlyozta.17 0 Eleinte úgy tűnt, hogy a törvényjavaslat nem ütközik különösebb ellenállásba: a Pénzügyi és Közjogi Egyesített Bizottság minimális módosítással támogatta azt.17 1 A Felsőház szintén igent mondott rá, bár Serédi hercegprímás erősen hangsúlyozta a törvény kivételes jellegét.17 2 A Képviselőházban azonban — a Magyar Élet Mozgalom meghirdetésétől éppen nem függetlenül — parázs vita bontakozott ki. A keresztényszocialista Tobler János még csak arra figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy a terület-visszaszerzéssel az ország addigi szociális bajai egyáltalán nem oldódtak meg, sőt, hogy a Felvidék népe az „igazi magyarság" mellett „nagyobb falat kenyérre" vágyik.17 3 Vele szemben Rakovszky Tibor elvben ugyan elfogadta a felhatalmazás szükségességét, de kinyilvánította: pártjában (Kisgazdapárt) nincs meg a kormány iránti bizalom, s ezért nemmel szavaznak. A következő felszólaló, a szabadelvű Rassay Károly nagy hangorkán közepette bírálta a törvényjavaslatot; ekkor már egyértelműen látszott, hogy sokkal többről van szó, mint a felvidéki közviszonyok rendezéséről.174 A legnagyobb botrány azonban nem ekkor, hanem november 23-án tört ki, amikor Sztranyavszky Sándor emelkedett szólásra. A kormánypártból kilépett politikus társai 169 A törvényjavaslat történetének összefoglalását Id.: Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján, im. 52-53. Megjegyzendő, hogy bár egy korabeli újságcikk arról tudósít, hogy az Igazságügyminisztérium Kodifikációs Osztálya a törvényjavaslatot előkészítette, az a MOL anyagában nem lelhető fel. (Kétszakaszos javaslat a kormánynak a korszerű szociális reformok keresztülvitelére. Új Nemzedék, 1938. november 3.) 170 „A húsz éven át idegen uralom alatt állott területnek az anyaország alkotmányos életébe, közigazgatási szervezetébe, igazságszolgáltatásába, közgazdaságába és általában egész jogrendjébe való zavartalan visszaillesztése csak folyamatosan mehet végbe, és egymást követő és szervesen egymásba kapcsolódó olyan szabályozásra és intézkedésekre lesz szükség, amelyekről való gondoskodást a kormányra kell bízni, még akkor is, ha jogrendszerünk szerint hasonló kérdésekben különben csak a törvényhozás hivatott rendezni." Az 1935. évi április hó 25-ére összehívott országgyűlés képviselőházának irományai. XII. köt. Budapest, 1938. 682. sz; 25-29. A miniszterelnöki indoklás különben történelmi előképekre — közigazgatási rendezésre feljogosító kivételes törvényekre — is hivatkozott (1836:XXI; 1873:XXVIII). 171 Uo, 683. sz. 30-31. 172 Serédi Jusztinián — aki javarészt (kánon)jogászi érdemeiért kapta meg az esztergomi prímási címet és bíborosi kalapot — nem annyira a politikai következmények miatt aggódott, hanem a magyar alkotmányfejlődés esetleges torzulása miatt (Az 1935. évi április hó 25-ére összehívott országgyűlés felsőházának naplója. IV köt. Budapest, 1938. 74. ülés, 1-9. 173 Tobler óvatos felszólalása azonban a keresztényszocialista egyesületek ellenzésével találkozott. (A keresztényszocialisták Tobler ellen. Magyar Villamos, 1938. 12. 1.) 174 Az 1935. évi április hó 25-ére összehívott országgyűlés képviselőházának naplója (továbbikban Képviselőházi Napló), XX. köt. Budapest, 1938. 343. ülés, 251-254. Sajátos körülmény, hogy a Felvidéken — pontosabban egész Csehszlovákiában — 1933. óta érvényben volt egy felhatalmazási törvény, ami lehetővé tette a prágai kormánynak a gazdasági válság elhárítása miatt szükséges gazdasági és részben szociális intézkedések rendeleti úton való meghozását. Ε törvényre azonban Magyarországon sem Imrédy, sem ellenfelei nem hivatkoztak, elsősorban azért, mert egyik fél sem tartotta volna szerencsésnek a Prágával való párhuzam folvázolását. (A kivételes hatalmat említő csehszlovák törvény a kormány rendkívüli rendeletalkotási hatáskörét megadta ugyan, de elég szűk területre korlátozva. 95/1933. Zákon ze dne 9. cervena 1933. ο mimorádné moci narizovací. Sbírka, 1933. C. 35. 473.)
