Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 573 zott menni: augusztus végén — aligha véletlenül javarészt a már említett ifjúkatolikus mozgalomból válogatva — minden egyes törvényhatóságokhoz egy felelősséggel és (bizalmas) jelentési kötelezettséggel csak neki tartozó megbízottat küldött ki, akiknek a feladata egy ötéves, országos szociális munkaterv összeállítása volt.26 Az — esetleges — népszavazáshoz szükséges kedvező országkép kialakítása2 7 mellett a magyar kormányzat október elejétől készült a Felvidék egészének vagy egy részének átvételére. Belpolitikai téren ez mindenekelőtt a kormány támogatásának megerősítését jelentette, amit Imrédynek sikerült is keresztül vinnie.2 8 Ugyanakkor szükségesnek mutatkozott a felvidéki belviszonyok minél alaposabb megismerése is. Hogy a trianoni határon túli terület társadalomfejlődése, politikai arculata teljesen eltér a honiétól, azt régóta tudták Budapesten is,2 9 ám a részletekkel sokkal kevésbé voltak tisztában, a szociális helyzet pedig csaknem ismeretlen volt.3 0 — mindenekelőtt egy 19 pontból álló kérdéssort kellett kitölteniük. A kérdőívet Esztergár Lajos, Pécs helyettes polgármestere, Keresztes-Fischer szociálpolitikai tanácsadója állította össze. 26 Kovrig: Magyar társadalompolitika, im. 67. Jelentéseiket bizalmas jelleggel kellett megtenni, azokat nyilvánosságra nem hozhatták (Erődi-Harrach Béla közlése, 2000. február 17.) Később a jelentésekből kettő mégis napvilágot látott, ám jellemző módon a két, szociálisan legjobb helyzetben lévő vármegyéről. (Nádujfalvy József im. és Soproni Elek: A kultúrsarok gondjai. Sopronvármegye szociális és gazdasági viszonyainak feltárása. A Magyar Társaság Könyvei, 3. Budapest, 1940. Kritikájukat Id.: E: Vármegyei szociális jelentések. Közigazgatástudomány, 1941. 6. 243-244.) Az ekkor felvázolt munkatervek egyébként sok ponton megdöbbentő hasonlatosságot mutatnak a csehszlovákiai szociális szakértők 1937-es javaslataival. (Uprava slovenskej dedíny. im.) 27 Ezt — természetesen — a csehszlovák fél is folytatta, egyrészt a propaganda, másrészt a szociálpolitika terén. Az előbbire jó példa, hogy mindhárom szlovákiai rádióleadó hullámhosszán rendszesen sugároztak magyar nyelvű műsorokat, amikben rendre hangoztatták a csehszlovák szociális, főleg pedig munkásjóléti intézmények magas színvonalát. (Csehszlovákiai Magyar Rádió, 1938. 55. [szeptember 20?], 2). A szociális akciók növekvő arányát mutatja, hogy 1938. szeptemberében Prága 1 milliárd (!) korona segélyt ígért az ínségövezeteknek, így különösen Dél-Szlovákiának (Mit ígér a kormány a nemzetiségeknek? Prágai Magyar Hírlap, 1938. szeptember 10). Komárom város polgármestere pedig a visszacsatolás után írt jelentésében hivatkozik arra, hogy 1938. őszén minden addiginál nagyobb összegű munkanélküli segélyeket osztottak szét. Archív Municipialne Mesto Komarno (továbbiakban AMM Komarno) Polgármesteri iratok, II. adm. 63. dob. 12.323/1940. Mindevvel Budapesten is tisztában voltak (1938. június 30-i jelentés. MOL K-28. 59. tétel). 28 Az ellenzék önként vállalt hallgatását csak a Felvidéki törvény kapcsán szüntette be. (Az 1935. évi április hó 25-ére összehívott országgyűlés képviselőházának naplója. XX. köt. Budapest, 1938. 343. ülés, 251-254.) A társadalom egységes felsorakozására/felsorakoztatására példa a református egyház 6813/1938. körlevele. (Felvidéki Segélyügyek. Református Zsinati Levéltár — továbbiakban Ref. Zs. Lvt. — Külügyi Bizottsági iratok, 2. f. 172. dob.) 29 Jól jelzi ezt a Sarló 1930. március 15-i pesti koszorúzásának visszhangja (Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés Képviselőházának naplója. Budapest, 1935. XXVI. kötet, 367-380; Milotay István: A cseh áfium. Magyarság, 1930. március 23.) A Sarló programját, történetét ld.: Kessler-Balogh Edgar: A sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig. A Sarló 1931. évi pozsonyi kongresszusának vitaanyaga. Pozsony, 1932. Balogh Edgár: A regösjárástól a munkásmozgalomig. In.: Ez volt a Sarló. Összeáll.: Sándor László. Kossuth-Madách, Budapest-Pozsony, 1978. 9-31. Ugyanennek katolikus szemléletű (és egykorú) értékelésére: Kovács Endre: A Sarló története. In: Magyarok Csehszlovákiában, 1918-1938. Az Ország Útja különszáma, 1938. Szerk.: Barankovics István, Dessewffy Gyula. 178-188.) 30 Jó példa erre a kormányzathoz közel álló Magyar Munkás Szemle cikke, mely szeptember elején a Felvidék szociális-gazdasági térképének megrajzolásakor lényegében a termelő üzemek fel-
