Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
570 HÁMORI PÉTER „biztatásokon" kívül kétségkívül motiválta a Csehszlovákiával szembeni meglehetős társadalmi és szociális szintkülönbség fennállása is, különös tekintettel egy esetleges népszavazásra.5 A két ország között folyó propagandaháború közepette legfőképp a csehszlovák közélet demokráciája és a szociálpolitika tagadhatatlan eredményei voltak azok a tényezők, amik Budapesten a revízió-népességtelensége miatti félelmet kiváltották.6 Prága 1918-től kezdődően számos olyan reformot vitt végbe, melyek a szociális biztonság terén szinte egyedülállók voltak a közép-európai térségben, és amelyekkel messze felülmúlta a magyarországi viszonyokat.7 Az 1918. évi 63. törvénnyel megteremtették a munkanélküli biztosítást.8 A később számos esetben módosított,9 de 1938-ig érvényben lévő rendelkezés azzal, hogy az 1901-es genti rendszert követte, a szakszervezeteket szinte közhatalmi jogkörrel ruházta föl.10 A következő években rendelkeztek a kötelező nyolcórás munkaidőről,1 1 a lakásépítések állami támogatásáról,1 2 az üzemi választmányokról,1 3 a gyermek- és női 5 Ld.: Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete. Századok, 2000. 3. 597-631. Október végén Imrédy több nyilatkozatában maga is hitet tett a népszavazás mellett. (Függetlenség, Nemzeti Újság, Magyarság, 1938. október 25; Népszava, október 26.) 6 A csehszlovákiai viszonyok tagadhatatlanul fejlettebbek voltak, mint Magyarországon, az ottani demokrácia gyakorlati alkalmazásával visszásságai mellet is (pl. a helyi és országos hatóságok nemegyszer a választási csalásig is elmentek a titkosan szavazók manipulálásában). Balla Pál: A felvidéki magyarság külpolitikai tevékenysége. In: Mit élt át a Felvidék? Szerk. Hangéi László. Felvidéki Magyar Politikai Foglyok Érdekvédelmi Szövetsége, hn. [Kassa], 1936. 13-20.; Bothár Sándor: Jellemző esetek a cseh megszállás idejéből. Uo., 223-302. Tarján Ödön: A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából. Prága, 1930. 1937-től egyébként Prága az erősödő német nyomás és a Szudéta-vidék elszakadási törekvései miatt a fokozott propaganda mellett bevezette az elemi iskolákban az államvédelem oktatását is. (Államvédelmi nevelés - Branná vychova. Podk. Rusz I-Vni. osztályú magyar tannyelvű elemi isk. részére. Beregszász, 1938.) 7 Ezt a kor egyik legnevesebb társadalompolitikai szakértője, Imrédy bizalmas tanácsadója is elismerte (Kovrig Béla: A munka védelme a dunai államokban. Ácta Oeconomica, 2. Universitas Francisco-Josephina, Kolozsvár, 1944. 13, 15-18.) A napisajtóban elsősorban a baloldal foglalkozott a kérdéssel (Pl. Nyigri Imre: A kassai szociálpolitika fény- és árnyoldalai. Népszava, 1938. november 30.) Elgondolkodtató kérdés, hogy az 1918. és 1920. közt lejátszódó csehszlovákiai szociális reformfolyamat mennyiben volt a magyar (illetve a szlovák, német) forradalmi események következménye, mennyiben motiválta azokat egy hasonló társadalmi robbanástól való félelem? (Bizonyos utalás erre: Zápisnica prvého sjazdu sociálnej peclivosti na Siovensku ν Kosiciach. Kosice, 1919. 2-3) 8 Zákon ze dne 10. prosince 1918. ο podpore nezaméstnanych. Sbírka zakonű a naíizení státu ceskoslovenského (Továbbiakban Sbírka), 1918. Castka XII. 51-53. 9 Legfontosabb volt ezek közül az 1921/267 és az 1933/29. törvény. (Zákon ze dne 19 cervence 1921. ο státním príspévku k podpore nezaméstnanych. Uo, 1921. C. 65. 1109-1111. Vládni narízení ze dne 29. cervence 1933. prechodné úpravé státního príplatku k podpore nezaméstnanych. Uo, 1933. C. 52, 785-787. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a csehszlovák időszakban teljes szabadságot élvező szakszervezetek általában nem jutottak el a mezőgazdasági munkássághoz, aminek egyik következménye az volt, hogy ez a réteg nemigen részesülhetett a munkanélküli segélyből. Heller András: Elsüllyedt ország agrárnépe. Stud, Budapest, 1940. 74-76. 10 Az 1934/39 kormányrendelet a jogosultságot nem is a munkában töltött időhöz, hanem egyéves szakszervezeti tagsághoz kötötte. Vládni vyhláska ze dne 26. ledna 1934. kteru se upravnjí zásady podpùrnych pravidel podle vládního narízení ze dne 29. cervence 1933, ο prechodné úpravéj státního príplatku k podpore nezaméstnanych. Uo, 1934. C. 17. 71-74. A rendszer ismertetését és bírálatát Id.: J. Borovicka: Zehn Jahre tschechoslovakischer Politik. Prag, 1929. 119-123. 11 1918/91. törvény. Zákon ze dne 19. prosince 1918. ο 8 hodinné dobt, pracovní. Uo, 1918. È. XVII. 81-84. 12 1919/98. sz. törvény. (Zákon ze dne 20. února 1919. ο státním bytovém fondu. Uo, 1919. C. XXI. 131-132.) és 1922/45. törvény (Zákon ze dne 27. ledna 1922. ο stavebním ruchu. Uo, 1922. C. 15. 117-125). 13 1921/330. törvény. Zákon ze dne 12. srpna 1921. ο závodních vyborech. Uo, 1921. C. 78. 1329-1334.
