Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
A LENGYEL-SZOVJET HÁBORÚ ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA 561 rest pedig ezzel is csökkenteni akarja Franciaországgal szembeni adósságát.138 Párizs válaszáról nincs dokumentumunk, arról viszont igen, hogy Take Ionescu október 20-án Lloyd George-al tárgyalt Londonban, aki a szovjet elismerését kérte tőle, míg a román politikus Wrangel elismerésére készült.139 Erre azonban nem került sor, s arra sem, hogy Wrangel és a lengyelek tartósan együttműködjenek, jóllehet a tábornok kész volt francia katonai irányítás alatt egyeztetni hadműveleteit.140 Erre azért is törekedett, mert nem hitt a lengyelek és a szovjet közti békében, s abban volt érdekelt, hogy a béketárgyalások elhúzódjanak. A lengyelektől pedig azt kérte, hogy a fogságba esett vörösökből 80 ezer fős hadsereget toborozzanak s küldjék a Krímbe.141 A lengyelek azonban saját frontjukon akarták felhasználni ezt az erőt. A javaslatot Wrangel azzal a feltétellel fogadta el, hogy a jobbszárnyon használják fel, s élére az általa választott tábornok kerül. Ennek fejében kész volt a Dnyeper jobb partján offenzívát indítani, mert ez megkönnyíti az ukránokkal való kapcsolatát, miközben támogatást kap a francia flottától s így gabonában gazdag területeket szerezhet.142 A siker azonban komoly anyagi támogatást igényelt. Téli ruhára volt szükség 110 ezer katona s 200 ezer alkalmazott számára. S még legalább 80 ágyúra, repülőkre, harckocsikra, kórházi felszerelésre. Wrangelnek e tervéhez, de az egész délorosz vállalkozáshoz is jelentős anyagi, pénzügyi támogatásra volt szüksége. A támogató pedig Franciaország volt. Az 1920 nyarán a mintegy 100 ezer fős hadseregnek elsősorban fegyverre, lőszerre, egyéb hadifelszerelésre és természetesen élelmiszerre volt szüksége. Május végén14 3 ezért Wrangel 3.870.000 adag konzervet, 300 tonna zsírt, 120 tonna szárított zöldséget, 300 tonna makarónit, 660 tonna búzadarát, 260 tonna cukrot, 84 tonna szappant és 4 tonna citromsavat kért Párizstól. Május 30-án144 a párizsi orosz nagykövetség és Krivosein jegyzékben hívta fel a francia kormány figyelmét arra, hogy Wrangel csak akkor tudja magát fenntartani és egy nemzeti ellenállási központot kialakítani, ha bizonyos anyagi erőforrásokkal rendelkezik, s ebben Franciaország támogatását kéri. A nagykövetség szerint a segítség bizonyos mértékben a francia kormány kiadásai nélkül is megvalósítható, mivel vannak olyan források, amelyeket azonnal használni lehet. Ezek közé tartozik az a hadianyag, amely egyébként Oroszországé, de pillanatnyilag vagy Franciaországban van, vagy a francia hatóságok rendelkeznek vele. Ez utóbbihoz tartozik annak az orosz hajónak a rakománya, amely Anglia egyik északi kikötőjében áll. A rakomány 50 millió puskagolyót, 90 ezer ágyúlövedéket, 100 ezer géppuskatöltényt, 138 MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 251. Bucarest, 15 septembre 1920. N° 381. f.104. Daescher à Paris. 139 MAE Europe 1918-1940. Russie vol. 55. 31 décembre 1920. ff. 95-96. 140 MAE Europe 1918-1940. Russie vol. 242. 5 septembre 1920. N° 5179. Amiral de Bon à la Marine. 141 MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 251. Constantinople, 15 septembre 1920. ff.105-107. 142 Wrangelnek a búzában, szénben és lóban gazdag északi, északkeleti területek felé kellett terjeszkednie. S ebben az irányban voltak a szoyjetellenes erők, a doni, a kubáni kozákok, s Mahno is. SHAT 6N233 Paris, 22 juillet 1920.Le lieutenant Victor Darras, attaché au Consulat de France à Kiev à M.André Lefèvre, ministre de Guerre à Paris. Rapport N° 1304 du 21 juillet 1920. 143 MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 250. Constantinople 24 mai 1920. No 3273. f.224. 144 MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 250. Paris, 30 mai 1920. ff.242-243. Note de l'ambassade de Russie.
