Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
558 sem belső célkitűzéseiben, sem nemzetközi összefüggéseiben nem marad el a többi szovjetellenes törekvéstől. Wrangel12 0 Kerenszkij bukása után csatlakozott Gyenyikinhez, aki egy hadosztályt, majd egy lovashadtestet bízott rá, 1918 decemberében pedig az Önkéntes Hadsereg élére került. 1919 nyarán a Kaukázusi Lovashadsereg parancsnokaként vett részt a Moszkva elleni offenzívában. S bár elfoglalta Caricint, nem értett egyet Gyenyikin tervével, mivel a főváros elleni front nagyon széles volt, s így nem lehetett biztosítani az utánpótlást. A nézeteltérések ellenére a vereség után Gyenyikin mégis Wrangelt nevezte meg utódjának 1920. március 22-i keltezésű parancsában.121 Hogy Wrangel miért vállalta el ezt a feladatot Gyenyikin összeomlása után, erre nehéz válaszolni. A tábornok maga is reménytelennek ítélte a helyzetet, mivel a konstantinápolyi angol főmegbízottól tudta, nem számíthat Anglia támogatására, civil adminisztráció nem létezett a félszigeten, a krími fegyveres erők helyzete szánalmas,12 2 a városok és a hadsereg ellátása gyászos volt. Ráadásul a mintegy 100 ezer főnyi tatárság között erős volt a szeparatizmus és egy független államot akartak létrehozni. Ennek érdekében készen álltak az egyezkedésre a bolsevikokkal, akik megígérték, hogy nem bántják javaikat. Az Önkéntes Hadsereg veresége miatt a muzulmán klérus még Törökországgal is kapcsolatot keresett.12 3 Ilyen körülmények között Wrangel azzal magyarázta a fővezérség vállalását, hogy a hadsereggel akarja leélni az utolsó órákat, védve az orosz zászló becsületét, s elő akarta készíteni csapatainak külföldre távozását.124 Az őt megválasztó tiszti konferencia is abban jelölte meg az új főparancsnok feladatát, hogy a szövetségesekkel való tárgyalások során garantálja azok biztonságát, akik harcoltak a bolsevikok ellen. A Legfelsőbb Tanács sem látott más kiutat, mint a békekötést a szovjetekkel. Ε tárgyalások katonai hátterét egy 60 ezer fős, kozákokból toborzott lovasság biztosította volna, s Wrangel számított azokra is, akikkel Gyenyikin nem akart együttműködni.125 Ebbe a vonalba tartozott az az egyezmény, amely április 15-én jött létre a doni, a kubáni, a tereki és az asztrahányi 120 Egy lovaszázad parancsnokaként kezdte a háború elején, majd a cár lemondásakor brigádtábornokként egy kozák hadosztályt irányított. Az 1917 nyarán végrehajtott offenzíva után altábornagyi rangot kapott. 121 Venner: 215-216. Wrangel, Général: La dernière campagne, Crimée 1920. Revue des deux mondes, 1er mars 1930. 106. 114. Gyenyikin először elutasította, hogy ő nevezze ki utódját. Amikor azonban a szevasztopoli katonai tanács megválasztotta Wrangelt, Gyenyikin telefonja is megérkezett a kinevezésről. 122 Wrangel Krímbe érkezésekor (Konstantinápolyból jött) kb 25 ezer önkéntes és 10 ezer doni kozák volt ló és fegyver nélkül, s géppuska, tüzérség is hiányzott. Egyedül Szlasov tábornok tartotta a frontot (3.500 gyalogos és 2.000 lovas) a perekopi szorosnál a 13. szovjet hadsereggel (6.000 gyalogos, 3.000 lovas) szemben. Wrangel: 109. SHAT 6N233 Paris, 22 juillet 1920. Le lieutenant Victor Darras, attaché au Consulat de France à Kiev à M.André Lefèvre, Ministre de Guerre à Paris. Rapport N° 1304 du 21 juillet 1920. E dokumentum 10-12 ezerre becsüli Szlasov erőit. 123 SHM Série Ab vol. 35. Constantinople, 12 avril 1920. N° 256/3. 124 Wrangel·. 114-115. Halász Iván: A fehérgárdista diktatúrák hatalmi szerkezete és elképzelései. In: 1917 és ami utána következett. Előadások és tanulmányok az orosz forradalom történetéből (főszerkesztő: Krausz Tamás; szerkesztő: Schiller Erzsébet), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest 1998. 121. 125 SHM Série Ab vol. 35. Constantinople, 1er février 1920. N° 995/3. SHM Série Ab vol. 34. 9 avril 1920.
