Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
A LENGYEL-SZOVJET HÁBORÚ ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA 551 dapestet persze nem kellett győzködni a lengyelekhez való közeledésről, mivel a lengyel-szovjet háború kezdetén a kapcsolatfelvételt a magyar vezetés kezdeményezte.7 9 Június elején Horthy és Pilsudski között levélváltásra került sor, a magas rangú katonák és külügyi tisztviselők között elkezdődött tárgyalásokon pedig egy lengyel-magyar szövetség létrehozása merült fel csehszlovák ellenes éllel, s mindkét fél egyetértett egy közös lengyel-magyar határ kialakításában. Budapest és Varsó tárgyalásai a franciák által támogatott lengyel-magyar-román blokk kialakításának keretében zajlottak. A tárgyalások során szóba került az is, hogy Budapest 30 ezer főből álló önkéntes katonai erővel támogatja a lengyeleket. A bolsevik offenzíva hatására a tárgyalások felerősödtek, s a hadianyag szállítás került előtérbe. A csepeli lőszergyár július elején 70-80 vagonnyi lőszert küldött a lengyeleknek Románián keresztül. Ez a szállítmány augusztus 12-én érkezett Varsó közelébe, s még a Visztula menti csata előtt kiosztották a lengyel csapatoknak. Szeptemberben 200 vagon szállítását vállalta a MAV szintén Románián keresztül.80 Az olaszoktól vásárolt hadianyag ugyancsak Magyarországon keresztül jutott a lengyel frontra. A magyar politikai vezetés a lengyel-szovjet háborút Budapest-Párizs viszonylatban revíziós célokra igyekezett felhasználni. Elsősorban Kárpátalját akarta elfoglalni azzal érvelve, hogy a csehszlovák csapatok nem képesek a térség hágóinak védelmére, s így a Magyarországra vezető út megnyílik az oroszok előtt. Hamelin tábornok, a budapesti francia katonai misszió vezetője ezért 1920 július végén81 figyelmeztette Mittelhauser tábornokot, a Szlovákiában állomásozó csehszlovák csapatok parancsnokát: a magyarok várhatóan kérni fogják Csehszlovákiától vagy a Legfelsőbb Tanácstól, hogy négy hadosztállyal elfoglalhassák a kérdéses hágókat. A július végi, augusztusi francia dokumentumokban gyakran megjelent ez a kérdés.8 2 Párizs a bolsevik veszélyre való hivatkozást ürügynek tekintette a szlovákiai beavatkozáshoz és a magyar leszerelés elhúzásához, ezért Millerand elvetette a budapesti antant főmegbízottak kérését, hogy vizsgálóbizottságot küldjenek Kárpátaljára. S bár Benes sietett megerősíteni: országa szük-79 Paléologue a Quai d'Orsay főtitkára egy lengyel-magyar-román politikai és gazdasági együttműködést akart létrehozni, s ennek keretében 1920 május elején közreműködött Patek lengyel külügyminiszter és Halmos Károly, Bethlen István valamint Csáky gróf közötti megbeszélések elindításában. Ádám: A kisantant és Európa 1920-1929, Akadémiai, Budapest 1989. 66-67. Somogyi Erika: Magyarország részvételi kísérlete az 1920-as lengyel-szovjet háborúban, Történelmi Szemle, 1986/2. 313-324. Somogyi Erika·. Lengyelország - Magyarország 1920. Adalékok a Pilsudski-rendszer magyar kapcsolataihoz az 1920. évi lengyel-szovjet-orosz háború időszakában, Világtörténet 1988/nyár, 50-56. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945, Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1988. 65. 75-76. 80 Magyarország már 1919-ben elkezdte a hadiangyag szállítást. 1920-ban 35 millió Mauser lőszert, 10 millió Manlicher, valamint 13 millió Mauser lövedéket, 600 ezer Mauser tölténytárat, 240 főzőkonyhát, 200 főzőládát, 80 sütőkemencét és 40 millió Mauser csappantyút szállított a magyar fél Varsónak. Somogyi Erika: Magyarország részvételi kísérlete az 1920-as lengyel-szovjet háborúban, Történelmi Szemle, 1986/2. 319. 81 Documents d'Archives français sur l'histoire du bassin des Carpates 1918-1932. volume III. juillet 1920 - décembre 1921. Rédacteur en chef: Magda Adám. Akadémiai Kiadó, Budapest 1999. (DAFHBC) 22.dok. Prague, 27 juillet 1920. Pellé tábornok, a prágai francia katonai misszió parancsnoka a francia hadügynek. 82 DAFHBC vol. III. 25. 26. 28. 29. 30. 31. 34. 39. 61.sz. dokumentumok.
