Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere (Ism.: Neumann Tibor) II/512
514 TÖRTÉNETI IRODALOM - 46, 33. „venientes processionaliter" : „vonult fel". Helyesen: körmenetben vonultak. - 55, 55. „ecclesie Waciensis decanus": „a váci egyház kanonokja". Helyesen: dékánja vagy dékánkanonokja. Hitélettel kapcsolatos fogalmak: 29,2. „cum multa devotione"·. „fogadalmak közepette". Inkább: nagy jámborsággal. A devotio fordítása egyébként máshol helyes. - 30, 4. „magistram suam religiosam, matronam nobilem". A religiosa nem „lelkiismeretes", hanem annak állandó jelzője, aki szerzetesi életet él. Máshol a religiosus fordítása helyes (pl. 37,16), egy helyen az „istenes személy" fordítás olvasható (religiosas personas, 37,17). - 34, 12. „in orationibus ac ceteris sanctis operibus vacans". Az oratio jelen esetben nem szónoki beszéd, hanem imádság. - A „conversatio" fordítása rendszerint az antik „beszélgetés" jelentéssel történik, jóllehet ez a középkorban — főként egyházi vonatkozásban — szerzetesi életet, életmódot jelent. Pl. 35,14: npropter conversationis eius manifestam sanctitatem"·. „Beszédének nyilvánvaló szentsége miatt"; 39,18. „vei alterius ordinis, maxime cisterciensem, vei biguinariam apud eas vei cum eis duceret conversationem". A fordítás így hangzik: „éljen másik rendben, a cisztercieknél vagy a begináknál, s náluk vagy velük társalogjon." Helyesen: vagy egy másik rendnek — főként a cisztercinek —, vagy a begináknak az életét élje a (domonkosoktól vele távozó) sororok közelében vagy társaságában. - 37,17. „nisi in animarum periculum" „csakis veszedelmet hozhat sokak fejére" Az animarum periculum inkább a lélek (ti. üdvözülésének) veszedelmére utal, és nem materiális veszélyre. - 39, 19. „Corporis dissolutio„a test felbomlása". Vagyis: a lélek testtől való elszakadása, a halál pillanata. - 39, 19. „animam suo Creatori commendans": „visszaadta lelkét Teremtőjének". Helyesen: lelkét Teremtőjének ajánlva. Egyéb fordítási pontatlanságok: 31, 6. „una vei duabus sororibus ipsam cum gaudio sociantibus": „egyedül vagy két sororral, akik örömmel csatlakoztak hozzá." Helyesen: egy vagy két sororral. - 38, 17. „per duas sorores, quarum altera priorissa extitit claustri et una famula"·. egyikük a zárda priorisszája lett később, a másikuk szolgáló volt..." Helyesen: egyikük a zárda priorisszája volt. - 56, 56. „pro fllio suo infantulo... iuratus deposuit": „kicsiny fiacskájáért tett esküt..." Helyesen: fiacskája helyett, nevében. - 44, 51. „nullo infirmitatis vestigio usque ad ipsam inquisicionis [diem] iuxta mandatum apostolicum et deinceps apparente in eadem annis iam plus quam duobus.": „Betegségének nem maradt semmi nyoma a pápai parancs szerinti vizsgálat napjáig, azután azonban újra megjelent a leánynál, több mint két éven keresztül." Helyesen: Betegségének már több mint két esztendőn át, sem a pápai parancs szerinti vizsgálat napjáig, sem azt követően nem mutatkozott nyoma. A kötet jóval nagyobb részét kitevő jegyzőkönyv ilyen típusú fordítási hibákat nem tartalmaz (59-307., fordította Szabó Zsuzsanna). Meg kell említenem ugyanakkor, hogy az idegen szavak írásmódja mindkét fordításban következetlen. Helyesnek tartom azt, hogy az igen gyakran szereplő soror kifejezés lefordítását a fordítók nem erőltették, de az már nem érthető, hogy a tertia szóval együtt miért maradt meg következetesen latin szóalakban, amikor a priorissa, fráter, confrater, nona, subprior stb. kifejezéseket magyar helyesírással (pl. szubprior) írták át; a szintén következetesen használt prior kifejezést pedig nyugodtan lehetett volna fordítani a magyar perjel alakkal. A jegyzőkönyv használata elengedhetetlen ama kutatók számára, akik a 13. század társadalomtörténetével vagy anyagi kultúrájával foglalkoznak. A tanúk között a korabeli Magyarország társadalmának minden rétege megtalálható, ráadásul az ország teljes területéről: papok, ferences, domonkos vagy Szent Ágoston-rendi szerzetesek, beginák a csodákon keresztül éppúgy sokat árulnak el életükről, ahogy az úri nemzetségek tagjai vagy a városokban és falvakban élők. A tanúvallomások alapos vizsgálatából még számtalan érdekes megállapítás várható a közeljövőben. A két fordítást hasznos jegyzetapparátus (309-321.) és jegyzetszótár (323-326.) követi (Bellus Ibolya munkája). Ez utóbbival kapcsolatban azonban ismét fel kell hívnom a figyelmet egy-két tárgyi tévedésre. Az ,/íve Maria, gratia plena" magyarázatnál véletlenül Gábor angyal szerepel a helyes fő- vagy arkangyal helyett. - A „búcsú" meghatározása („a templom védőszentjének évente megtartott ünnepe") csak féligazság; a búcsú eredeti, dogmatikai jelentése a „már megbocsátott búnök ideiglenes büntetésének, valamint a tisztítóhelybeli büntetéseknek az elengedése" (Az idézet Sümegi József szócikkéből való: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, Szerk. Engel Pál és Makk Ferenc, Budapest, 1994. 129.). - A „corporate" szónál a korpuszt a jegyzetkészítő így határozza meg: „a Krisztus testét jelképező ostya". Ez nem felel meg a katolikus tanításnak, amely kimondja, hogy az Oltáriszentségben Krisztus teste valóságosan, és nem csupán szimbolikus formában van jelen. - A zsolozsmázni" magyarázatánál, annak ellenére, hogy előtte pontos kifejtést nyert a zsolozsma" fogalma, ezt találjuk: „közösen imádkozni", holott ez helyesen a zsolozsma végzését jelenti, ami nem feltétlenül közösségi formában történik.
