Századok – 2001

TÖRTÉNETI IRODALOM - Bozsóky Pál Gerö: Magyarok útja a pogányságtól a kereszténységig (Ism.: Terplán Zoltán) II/494

494 TÖRTÉNETI IRODALOM Bozsóky Pál Gerő MAGYAROK ÚTJA A POGÁNYSÁGTÓL A KERESZTÉNYSÉGIG Agapé Kiadó. Szeged, 1999. 387 o. Bozsóky Pál Gerő Párizsban élő ferences szerzetes, történész, akinek könyveit, tanulmányait 1990 óta rendszeresen olvashatjuk Magyarországon is. Ahhoz a szerzetesi és tudósi nemzedékhez tartozik, akiknek az 1940-es évek végén el kellett hagyniuk hazájukat a kommunista diktatúra terjeszkedése miatt. Évtizedeken keresztül távol éltek Magyarországtól, és csak reményük volt arra, hogy egyszer majd itthon is olvashatják műveiket, munkáikat. Bozsóky Pál Gerő Párizsba, a ferencesek ottani rendházába került, ahol olyan tekintélyes és igényes könyvtár van, hogy még a Sorbonne könyvtárába is csak ritkán kellett elmennie mikor egy-egy művén dolgozott. És Bozsóky Pál Gerő sokat dolgozott: megírta szülőfalujának, a Somogy megyei Segesdnek a történetét, a keresztes hadjáratok történetét, és a korai magyarság vallási történetét - hogy csak a legjelentősebb, Magyarországon is megjelent történeti munkáit említsük. Témái újszerűek, érdekesek, nézőpontjuk frissessége üdítő volt az 1990-es évek elején, ezt bizonyítja az is, hogy a „Keresztes hadjáratok" című művét már a második kiadásban olvashatják az érdeklődő olvasók és a szakemberek. Új könyve is olyan témát dolgoz fel, amely ritkán kutatott területe a magyar történettudománynak: a korai magyarság hitvilágát, illetve azt, hogyan jutott el a magyarság a középkori keresztény magyar állam megalapításán át a kereszténység megszilárdulásáig, az első magyar szentté avatásokig. Nagyon merész vállalkozás ez a mű, amelyet a szerző is elismer az „Előszó helyett" rövid bevezetőjében: „Jelen munkánk... áttekintési kísérletnek tekinthető". Azonban nem tekintjük Bozsóky Pál Gerő könyvét „vázlatnak", a téma és a kérdések felvetésének szerény kísérletének, mert ennél többről van szó. A könyv majdnem 400 oldalán végigtekinti a honfoglalás előtti magyarság vallási történetét, a „pogány"-nak nevezett korszakot, a kereszténységgel való megismerkedés állomásait, majd a keresztény középkori magyar állam megalapítását, az első szentté avatásokat. A szerző leírja, hogy a kezdeti téma fokozatosan bővült, a terjedelem nőtt: „A témakör bővítése következtében az eredeti hármas beosztást fel kellett oldani. így lett a tervbe vett három fejezetből előbb hat, majd hét. A könyvtári és a levéltári munka megszaporodott." Ez a hét fejezet pedig több évszázadot ölel fel, még akkor is, ha csak a magyarokról szóló első megbízható írásbeli források és az első magyar szentté avatások közötti időt tekintjük is, tehát a 830-as évektől 1083-ig. A fejezetek összeállítása, szerkezete egymástól eltérő, nem mindig a kronologikus rendet veszi figyelembe, néha egy-egy kérdéskört jár körbe, próbál megvilágítani. Ilyen az I. fejezet is, amely a hosszú „A pogány magyarság útja és hitvilága a vándorlások korában, avagy Mi lehetett az őshazákból származó örökség, és mekkora a szomszéd népek befolyása?" nevet viseli. Ez a hosszú fejezetcím egy hosszú részt vezet be: az első fejezet több mint 100 oldal, önálló könyvként is megállná a helyét. Ez a rész tekinti át a „pogány magyarok"-nak nevezett, a honfoglalás előtti időszak magyar, vagy annak tekintett népeinek a történetét. Nem véletlen elírás, hogy Bozsóky Pál Gerő a fejezet címében „őshazákat" ír, így többes számban. Ugyanis áttekinti a különböző véleményeket arról, hol is lehetett az írásos forrásokban a 9. század első felében felbukkanó magyarok őshazája. Nemcsak a legutóbbi néhány évtized kutatásait összegzi itt a szerző, bár a hangsúly nyilván az elmúlt időszak eredményein van. Végeredményben odajut Bozsóky Pál Gerő, hogy az írott források alapján a honfoglalás előtti magyarság vallása a sztyeppei lovas nomád népekéhez állt a legközelebb, amelyről csak viszonylag keveset tudunk, annak ellenére, hogy olyan nagyszerű történészek, néprajzosok kutatták és kutatják mind a mai napig, mint Ipolyi Arnold, Kühár Flóris, László Gyula vagy Voigt Vilmos és Hoppál Mihály. Bozsóky Pál Gerő ebben az I. fejezetben megpróbál minden olyan írásbeli adatot összegyűj- 1 teni, amely a „pogány magyarok" gondolatvilágát, vallási elképzeléseit mutatja be, akármilyen rövid vagy felületes is az a leírás, hiszen Szent István államalapítása előtt a magyarságról csak külföldi szerzők művei adnak hírt, közölnek információt. Éppen ezért alaposan kell feldolgozni azokat, a hibákat és felületességeket is bemutatva. A szerző még a könyve elején kifejti azt, hogy ez az I. fejezet csak vázlat lehet: „A régi és legújabb kutatók, szerzők műveiben tallózva próbáltuk eddigi ismereteinket bemutatni abban a reményben, hogy az itt ismertetett vázlat minden gyöngéje ellenére — vagy tán éppen amiatt! — néhány kutatót eddig fiókban őrzött munkájának a publikálására serkent, s ezzel új lendületet ad