Századok – 2001
KISEBB CIKKEK - Keszi Tamás: Hozzászólás a korai magyar fejedelmi központ kérdéséhez II/489
490 KISEBB CIKKEK Gábriel klerikus jelentésére vezetik viszsza, akinek követjárását egyedül Konsztantinosz említi1 1 , és amelynek időpontja vitatott.1 2 A kutatás egy része a 10. századra teszi a követjárást, de így magyarázat nélkül marad, hogy Gábriel miért nem említ egyetlen dunántúli folyót sem. Ugyancsak nem indokolják a Dunától keletre lévő egyéb jelentős folyók (például Szamos, Küküllő, Bodrog, Sajó) hiányát azok, akik szerint a leírás 9. századvégi állapotokat tükröz. Váczy szerint a leírás által meghatározott föld „ aTemes, Maros, Körös és Tisza által bezárt területtel azonos".1 3 Ez teljesen valószínűtlen, hiszen a magyarok 895 és 900 között is nagyobb területet tartottak megszállva.14 Szintén 9. századi időpontra vonatkoztatja a forrást Györffy György, de figyelmeztet, hogy ez ellentétben áll a frank és horvát szomszédság említésével.1 5 A legkézenfekvőbb magyarázatnak azt tartom, hogy Konsztantinosz itt egy, Bégával azonosítják: Váczy 1938,491. Györfly 1987a, 305-306. 11 DAI I, 56-57. 12 Fehér 1921-22, 357-360., 377-378.; Váczy 1938, 490-491.; Györffy 1987, 606.; Tóth 1988, 567-568. Legnagyobb valószínűséggel 927 utánra tehető: DAI Π, 15-16. 13 Váczy 1938, 491. Az Árpádok szállásterületének tartja az egészet Róna-Tas András: Róna-Tas 1996, 271-272. Legújabban Bóna István úgy vélekedik, hogy a szóban forgó tiszántúli terület a gyulák országával azonos, és Konsztantinosz csak tévedésből nevezi „Turkia egész szállásterülete"-nek: Bóna 2000, 64. 14 Kristó Gyula szerint ,A görög császár Magyarország területéből ezt ismerte valamelyest, számára — mivel ezt tudta körülírni — ez volt Turkia." - Kristó 1980, 452. 15 Györffy 1987, 606. 1(i Arra nézve, hogy a künde nem bábkirály volt (tehát az egész törzsszövetség sorsát érintő tárgyalásra az udvarában került sor): Vékony 1987, 115-116.; Keszi 1995.; Róna-Tas 1996, 269-271. Bóna István legújabb könyvében ezzel szemben a hagyományos felfogás mellett érvel. Szerinte Almost „kazár szokás szerint" szakrális ok miatt gyilkolták meg, a helyét elfoglaló Árpád pedig azért nem szea nevezett folyókon átvezető útvonalat örökített meg. így magyarázatot kap, hogy a folyók földrajzi helyzetüknek megfelelő sorrendben vannak említve, illetve a πρΠΚοσ (első), δεύτερος (második), τρίτος (harmadik), τέταρτος (negyedik) sorszámnevek és a Kod πάλιν (és ismét) kifejezés szerepeltetése, ami egy egyszerű területleírásnál fölösleges lenne. Ha pedig Gábriel valóban az útjába eső folyók neveit jegyezte föl, teljesen mindegy, hogy a követjárásra mikor került sor: útja így is, úgy is a kündéhez vezetett16 , mivel a magyaroknak ,, megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak."1 7 A künde székhelyére pedig, a felsorolás szerint, a Tiszántúlon keresztül, a Felső-Tisza vidékre vezetett az út.18 A követjárásoknak mindig és mindenhol nagy szerepük volt földrajzi ismeretek szerzésében. A legismertebb példa repel nyugati forrásokban, mert 900 után már ő volt „a háttérben magasodó, de közvetlenül nem tárgyaló fejedelem": Bóna 2000, 27-28. Álmos megöléséről csak a magyar hagyomány tud, erről a hagyományról pedig azt hiszem teljes joggal íija Bóna, hogy „ 955 előtti történelmi (tehát nem mesés vagy legendás!) emlékeket nem jegyzett fel a korai Árpádkor" - Bóna 2000, 42. 17 Moravcsik 1984, 48. 18 A középkori Kárpát-medence úthálózatát sajnos nem ismeijük olyan alapossággal, hogy a feltételezett utazás pontos menetrendjét meghatározhassuk, illetve több alternatív útvonalat is számításba lehet venni. Egy lehetséges útvonal: a nagy ókori hadiúton Bizáncból érkező utazó az ókori Viminacium és Singidunum között több helyen is átkelhetett a Dunán. Kévén és Vojlán keresztül juthatott a Temes barladi átkelőjéhez, Becskereknél pedig keresztezhette a Bégát. Ezután Homokréven át ért Csanádra. Innen Hódmezővásárhely érintésével Szentes környékére lehetett jutni, ahonnan feltehetőleg további út vezetett Szentandrás és Bánréve környékére, innen pedig Túron át több tiszai átkelőt is meg lehetett közelíteni. Az úthálózathoz lásd Györffy 1963 és Györffy 1987a megfelelő térképlapjait.
