Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 471 Szlavónia egyenes úton haladt afelé, hogy nemesi társadalmával (és a Cilleiek által behozott idegen familiárisokkal) együtt integrálódjon a gróf saját territóriumába. Ura halála után Vitovec katonai képességeinek és elképesztő vakmerőségének köszönhetően tudott sokáig lavírozni a folyamatosan változó politikai erőtérben, de ő már távolról sem jelentett akkora veszélyt az ország integritása szempontjából, mint Ulrik gróf. Ráadásul belőle, Ciliéi Ulrikkal ellentétben, hiányzott a vágy a teljes függetlenedésre, s így Mátyás ügyes politikával képes volt fokozatosan visszaterelni a saját táborába. Ez nem volt elhanyagolható eredmény, különösen annak fényében, amit legutóbb Kubinyi András hangsúlyozott, és amit magunk is láttunk, hogy ti. a fiatal Mátyás hatalma rendkívül ingatag alapokon állt.299 A királyt dicséri, hogy tanult az apja (és saját) hibáiból, és a fegyveres konfliktusok helyett súlyos engedményekre is kész volt az erők egyesítése érdekében (akár Giskra, akár Vitovec esetében). A történet másik tanulsága, hogy Giskra huszitái mellett minden bizonnyal Vitovecnek és zsoldosainak volt alapvető szerepe abban, hogy Mátyás egy modern zsoldossereg kialakítását határozta el.300 Aligha kétséges ugyanis, hogy az 1458 és 1464 közötti esztendők katonai tapasztalatainak döntő jelentőségük volt Mátyás katonai koncepciójának kialakításában. Ezeknek az éveknek az egyik kulcsfigurája pedig, talán sikerült bizonyítani, Vitovec volt. A cseh vezér a huszita harcmodor mellett a Cilleiek szolgálatában a modern nyugati hadviselést is elsajátította, ráadásul a várostrom egyik legjobb szakértőjévé vált. Mindazt képviselte tehát, amire Mátyásnak ezidőtájt szüksége volt. Tudását a török ellen bőségesen volt alkalma bizonyítani. Ezek után pedig térjünk vissza Grebenhez, ahonnan a történet elindult. A történelmi igazságszolgáltatás malmai ugyanis lassan őrölnek, és megtörténik, hogy az atyák vétkeiért csak a fiúk fizetnek. Grebeni Lászlónak a jelek szerint volt türelme várni, amíg eljön a bosszú pillanata. Példátlan szívóssággal és eredményességgel gyűjtötte a birtokokat,30 1 és jól választotta meg dominusait. Szlavón vicebánságával párhuzamosan 1467. februáijában allovászmester is lett, minden bizonnyal Maróti Mátyus szolgálatában.30 2 Az 1471-es összeesküvés, amelybe pedig Tuz János is belekeveredett, számára nem bizonyult végzetesnek.30 3 Sőt: az 1480-as években egészen az alnádorságig emelkedett, és ezt a tisztséget 1490 után röviddel bekövetkezett haláláig viselte.30 4 Ráadásul fiává fogadta Battyányi Boldizsárt, aki még Hermanfi halála előtt a bosszú eszköze lett. Közben azonban a néhai János bán fia, Vitovec Vilmos is a király környezetének tagja lett, asztalnokmesterként,30 5 és amíg ő élvezte Mátyás kegyét, nem lehetett fellépni ellene. A helyzet 1489 végén vagy 1490 elején változott, amikor Mátyás valamiért kiost-299 Kubinyi: Vitéz 7. 300 Tóth Zoltán·. Mátyás király idegen zsoldosserege. A fekete sereg. Bp 1925. egyáltalán nem ejt szót Vitovec szerepéről. 301 Csánki: Körös 20, 23, 26, 29, 30, 31. DL 100093. A Batthyány család levéltárában számtalan oklevél tájékoztat Grebeni László és fogadott fia, Battyányi Boldizsár kisebb-nagyobb birtokszerzéseiről. 302 DL 100762. 303 Mátyás 1477-ben megerősíti birtokaiban: DL 100093. 304 Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp 1971 266. és 3. j. 305 Fügedi: Mobilitás.
