Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 467 volt, és 1466 júniusában maga jelentette ki, hogy Mátyással harcban (in irrung und vehde) áll.26 3 Ennek a konfliktusnak a jelek szerint nem volt köze a Mátyás és Frigyes közötti viszonyhoz, amely ráadásul ekkor nem is volt feszült. így csak találgatni tudjuk, hogy mi állt az ostrom hátterében. Elképzelhető, hogy Mátyásnak szüksége volt a fontos uradalomra az István herceggel tervezett cseréhez, vagy egyszerűen csak biztos kezekben akarta tudni azt. A velencei követ szerint egy német (Todescho) ebből a várból rabolta ki a hazatérő velencei követet. 264 Hogy ez a német maga Johann von Montfort volt, vagy a várnagya, nem tudni, mint ahogy az indítékait sem. Úgyszintén nem tudjuk, hogy a király előzetesen egyeztetett-e Vitoveccel. Úgy látszik, hogy igen, mert Mátyás akciója semmiféle törést nem okozott a zsoldosvezér hűségében. Az a tény, hogy, mint láttuk, a Száva menti táborából Mátyás a lehető leghamarabb Budára akart visszatérni, arra utal, hogy nem előre meghatározott terv alapján fordult Szentgyörgyvár ellen. 1465. decemberében Rozgonyi és Vitovec megérkeztek Boszniába, és megbízatásuknak megfelelően át akarták venni István hercegtől a Mátyással kötött megállapodás értelmében átadásra felajánlott területet. Az időközben visszatáncolt herceg azonban, amikor a magyar vezérek seregük élén a vár átvételére indultak, felvonta Novigrádban Velence lobogóját, és a köztársaság segítségében bízva ellenállásra szánta el magát. Erre Rozgonyi és Vitovec behatolt a Velencének átadott Narenta kerületbe, és, legalábbis a velencei követ szerint, letépték a tornyokról a velencei zászlókat, majd helyükbe a magyar király lobogóját húzták föl. Ezután várták Mátyás parancsát, hogy hozzákezdjenek-e Novigrád ostromához.265 Velence azonban szemmel láthatóan nem akart nyílt konfliktusba keveredni Mátyással, így nem adott segítséget a hercegnek, és a magyar sereg sem vette ostrom alá Novigrádot.26 6 Sőt, Vitovec és Rozgonyi 1466. februárban Raguzában tárgyalt a herceggel.26 7 Valószínűleg Mátyás sem erőltette tovább az erőszakos megoldást, tekintettel az ismét fenyegető török támadásra. Erre utal az is, hogy egyelőre Kiissza várának átadását sem forszírozta a magyar kormányzat. A Rozgonyi-Vitovec expedíció kézzel fogható eredménye végül a jelek szerint annyi volt, hogy magyar csapatok szállták meg a Narenta melletti Pocitelj várát.26 8 A probléma akkor került újra napirendre, amikor 1466. májusában István herceg meghalt, az újabb expedícióban azonban, mint látni fogjuk, Vitovec már nem kapott szerepet. Vitovec egyébként nem egyedül viselte a kapitányi címet. 1466. január 24-én Palinai (Vizloucz) János mint a király által kinevezett szlavóniai kapitány ad ki oklevelet Körösön.26 9 Palinai minden bizonnyal azonos a Valkó megyei Viszlai Jánossal, aki egyértelműen Újlaki Miklós familiárisa volt.27 0 Hogy a hatásköre miben állt, nem lehet megállapítani, de minden jel szerint a vicebánok fölé volt rendelve, mert egyetlen ismert parancsát a szlavóniai ispánokhoz és alispánokhoz 263 Gr. Teleki J.: Hunyadiak kora XI. 162. 264 MDE 11.47. 265 MDE II. 47. 266 Némileg máshogy adja elő a történetet Thallóczy: Bosnyák 176 sköv. 267 Thallóczy·. Bosnyák 181. 268 Uo. 269 DF 282441. 270 Kubinyi·. Kaposújvár 25.
