Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
462 PÁLOSFALVI TAMÁS jogát.21 1 Az országnagyok már említett, Vitovechez címzett datálatlan, de ekkortájt keletkezett levele szerint21 2 Mátyás május táján Ellerbach Berthold verőcei ispánt213 küldte a püspöki birtokok visszaszerzésére. Az akciót talán azért bízták Eilerbachra, mert korábban Vitoveccel együtt Frigyes szövetségese volt, s így könnyebben szót érthetett a cseh vezérrel. Az országnagyok arra szólították fel Vitovecet, hogy ne nyújtson segítséget egyik riválisnak sem, s ne akadályozza a püspöki birtokok visszaszerzését. A levélből, amelyben utalás történik arra, hogy Vitovec előzetesen ígéretet tett a közreműködésre,214 az derül ki, hogy a bán nem tartott elfoglalva püspöki jószágokat. Voltak viszont birtokok Csupor Demeter kezén, akit ennek megfelelően arra utasítottak, hogy adja át azokat Ellerbachnak.21 5 A gond csak az, hogy Ellerbach küldetésének eredményéről semmit nem tudunk. Teljes sikerrel biztosan nem járt, mert akkor nem lett volna szükség a király 1464. januári akciójára. Aligha véletlen ugyanis, hogy Jajca visszafoglalása után Mátyás éppen a legfontosabb püspökségi központokban: Csázmán,21 6 majd Dombrón21 7 tűnik fel főpapjaival és báróival, s köztük találjuk mindazokat, akiknek valamilyen közük volt a püspökség ügyéhez: István kalocsai érseket, Vitéz János váradi püspököt, Újlaki Miklós szlavón bánt, Vezsenyi László lovászmestert (akit Mátyás éppen ebben az ügyben küldött követségbe a pápához) és másokat.218 Ott van továbbá maga Vitovec János, szintén szlavón bán, akit Mátyás a jelek szerint ezidőtájt küld az egyik püspöki vár, Garics elfoglalására.21 9 Az oklevélből sajnos nem derül ki, hogy a vár ekkor kinek a kezén volt, Csupor Demeterén-e vagy másén. Az összehangolt akció további bizonyítéka, hogy Vitovec az ostromhoz hiányzó lovakat és felszerelést Csezmicei János püspök székhelyén, Pécsen szerezte be. Ugyan minden kétséget kizáróan csak Garics esetében bizonyítható, hogy ekkor került 211 Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. Bp. 1899 43-44. 212 Vitéz: Opera 212. A levél a kéziratban a Barones ad Pan Jan címet viseli. Mivel Ellerbach Berthold csak 1462, februárjában békült ki Mátyással, az akció ennél korábbra semmiképpen sem tehető. 213 Ellerbach Bertholdot és a fiát: Jánost Frigyes 1460. május 4-én nevezte ki örökös verőcei ispánná (in comités imperii sacri et regni nostri Hungarie ac dicti castri oppidique et dominii in Wereticza Zagrabiensis diocesis). Birk: Urkunden-Auszüge 148. 214 Vitéz: Opera 212: Közreműködésével Vitovec „manifeste ostendet, si consilia nostra sequi intendit, prout semper consuevit confiteri". 215 Vitéz: Opera 212. 216 DF 233309; Frangepán II. 63. 217 DF 233118; Fraknói·. Mátyás levelei 49. 218 DL 101814. 219 DL 45413: Pálóci László országbíró rendel vizsgálatot 1470-ben Vitovec György panaszára, aki szerint hat évvel korábban, „dum videlicet quondam Jan genitor ipsius exponentis ex cominissione et mandato regie maiestatis Castrum Garigh expugnare habuisset, quendam Johannem civem civitatis Warosdiensis familiarem videlicet suum ad civitatem Quinqueecclesiensem pro comparandis quibusdam equis et aliis necessariis destinasset, et cum idem Johannes prope opidum Prodawyz vocatum pervenisset, tunc quondam magnificus Johannes comes de Monthforth eotunc capitaneus castri Zenthgerghwara ex consensu et instigacione Petri de Gedrowcz missis et destinatis quibusdam familiaribus suis ad prefatum Johannem civem, eundem in libera villa repertum culpa sua sine omni dire et acriter verberassent ab eodemque centum et quinquaginta florenos recepissent potencia mediante". 1470-ből visszaszámolva 1464-et kapunk, kézenfekvő tehát az akciót Mátyás szlavóniai tartózkodásával összekötni.
