Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
442 PÁLOSFALVI TAMÁS csak egy vezető familiáris, Sibreicher Zsigmond kezén maradt Krupa,6 6 míg Csáktornya és Szentgyörgy sorsára vonatkozóan ezidőtájt hallgatnak a források. Elismerésre méltó az a szervezettség, amellyel Ciliéi emberei a váratlanul előállt helyzetre reagáltak. Összegyűltek az özvegy, Brankovics Katalin mellett, és elhatározták, hogy a gondjaikra bízott várakat és birtokokat senkinek nem adják át addig, míg az özvegy fejedelmi {fürstlich) helyzetét nem garantálják, őket ki nem fizetik, a gróf halálát pedig meg nem bosszulják. A Cillei-örökség ügyében a döntést a német birodalom fejedelmeire kívánták bízni, hogy aztán valamenynyien alávessék magukat a győztesnek.67 Az özvegy Vitovecet jelölte ki a vezető nélkül maradt Cillei-família összetartására, amivel nagy hibát követett el. A cseh vezér igazságérzetének és önzetlenségének fejlettségét már láttuk, s ezen tulajdonságok hiányának most is hamar tanújelét adta. Azt ugyanakkor tárgyilagosan el kell ismerni, hogy az erőviszonyokat pontosan mérte fel, és az egyetlen lehetséges megoldást választotta. Legveszélyesebb ellenfele 1456/1457 fordulóján vitathatatlanul III. Frigyes volt, míg az egyelőre Hunyadi László fogságában lévő V Lászlótól nem kellett tartania. Hogy miben reménykedett Vitovec, világosan kiderül a Cillei-krónika elbeszéléséből: Hunyadi szép csendben elteszi láb alól a királyt, Magyarországon ismét fellángol a polgárháború, ő pedig annak leple alatt megszerzi a magyarországi Cillei-birtokokat.68 Ennek megfelelően Vitovec és a többi familiáris lovagias módon azonnal útilaput kötött az özvegy talpára,6 9 és kiegyezett Frigyessel.7 0 Szép sorban és megfelelő fizetség ellenében átadták a császárnak a gondjukra bízott várakat, nem törődve V László király parancsával, aki írásban utasította őket, hogy egyelőre senkinek ne adják át a Cillei-várakat.7 1 Maga Vitovec megkapta Frigyestől örökjogon Sternberg várát, amelyet Ciliéi egykor élethossziglan kötött le neki, ráadásul bebocsáttatást nyert a császár tanácsába.72 Ugyanakkor ambícióinak irányát világosan kijelölve felvette a szlavón báni címet.7 3 Paradox módon Vitovec egyáltalán nem örült annak a fordulatnak, amelyet Hunyadi László 1457. március 16-i kivégzése jelentett. Bár a bosszú ilymódon elérte urának gyilkosát, ez a rideg zsoldos lelkében aligha kavart nagyobb hullá-66 A Frangepán család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Frangepanibus. Kiadják: Dr. Thallóczy Lajos, Barabás Samu. II. Bp. 1913. 33. Sigmund von Sebriach Ciliéi Ulrik halála után szintén a császár szolgálatába állt, aki 1462-ben krajnai Landeshauptmann-á nevezte ki. Heinig: Kaiser Friedrich I. 234. 67 Krones: Chronik 132. 68 Krones: Chronik 136: „wen, do das mordt an graff Ulrichen von Cilli beschach und Hunadt Lassla den jungen herrn könig Lasslan im landt zu Ungern auf sein geschlossern umbfiirte und in seinen handen heften, do was sich nit zuvor zu sechen, das könig Lassla von seinen handen lebendiger käme, oder er wurde mit gifft umbbracht. " 69 Brankovics Katalin 1457. január 8-án még Ciliiben van. Monumenta historica lib. reg. civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. Collegit et sumptibus eiusdem civitatis edidit Joannes Bapt. Tkalcic. I-XIV Zagrabiae 1889-1932. (a továbbiakban: Tkalcic: Monumenta) II. 186. 70 Birk, Ε.: Urkunden-Auszüge zur Geschichte Kaiser Friedrichs des III. in den Jahren 1452-1467 aus bisher unbenützten Quellen. Wien 1853. (a továbbiakban: Birk: Urkunden-Auszüge) 141. 71 Krones: Chronik 137. 72 1457. március 24-én. Heinig: Kaiser Friedrich I. 228. 73 Első ismert báni oklevele 1457. január 8-án kelt. Engel: Archontológia I. 21.
