Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429

EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 439 Vitovec már korábban, tehát minden törvényes ítélet nélkül elfoglalta, mégpedig különleges királyi parancsra és Ciliéi Ulrik gróf megbízásából.4 6 Az oklevél és érvelése, bátran kijelenthetjük, nem kevésbé arcpirító, mint az, amely Greben birtokában véglegesítette Vitovecet. Értelmi szerzője, az ügyet a kancelláriában referáló Ciliéi ugyanúgy járt el, mint 1453-ban, csak most sze­menszedett hazugság helyett bolhából csinált elefántot. Egy átlagos hatalmasko­dást úgy állított be, mintha az a királyi méltóság sérelmére kirobbantott háború (gwerra) lett volna, a jogainak erőszakkal érvényt szerző Nagy Simont pedig mint publicus et notorius malefactor-^, az ország békéjének megbontóját ítéltette jó­szágvesztésre. Talán mondani sem kell, hogy a király (helyesebben Ciliéi) döntése szöges ellentétben állt az ország jogszokásával, hiszen az erőszakos jogérvényesítés csak akkor járt volna fej és jószágvesztéssel, ha a törvény előtt bizonyosságot nyer annak jogtalansága. Esetünkben pedig szó sem volt bizonyításról, de még perről sem. Talán nem merészkedünk túlságosan messzire, ha az ítélet mögött a német Landfriede koncepciójának önkényes és Magyarországon példátlan alkalmazását látjuk. Meglehet, maga Ciliéi is érezte, hogy az ítélet ebből eredően nem áll szik­laszilárd alapokon, ezért az érvelést a már jól ismert módon kiegészítette a szla­vóniai nemesek sérelmére elkövetett, bővebben ezúttal sem részletezett bűntettek sorozatával. Hogy az ítélet csupán Vitovec hírvágyát volt-e hivatva kielégíteni, vagy va­lamiféle politikai tisztogatás is meghúzódott a hátterében, csak akkor tudnánk eldönteni, ha bővebb ismereteink volnának Nagy Simon személyéről.4 8 Az bizo­nyosnak látszik, hogy Pocsaji Antalt politikai okokból keverték bele az ügybe, mert a szolgabírák vizsgálata4 9 még csak nem is említette a nevét, és nem látszik, hogy bármi köze lett volna akár Kristallóchoz, akár Garignicához. Az egyetlen logikus magyarázat az lehet, hogy szlavóniai létére Pocsaji 1455-56-ban Hunyadi János szolgálatába állt,5 0 s ekként ura halála után ki volt téve Ciliéi és Vitovec bosszújának. Függetlenül attól, hogy volt-e az ügynek politikai aspektusa, a garignicai affér, együtt a Greben körüli eseményekkel és utóéletükkel, illetve a rojcsai inci­denssel, éles fényben állítja elénk a Cillei-Vitovec páros hatalomgyakorlásának jellegét. Ciliéi, és az ő jóváhagyásával Vitovec, 1445 tele óta gyakorlatilag azt csi­nált Szlavóniában, amit akart, anélkül, hogy bármilyen felettes hatalom ellenőr­zésével számolniuk kellett volna. Hunyadi János kormányzó kezdeti sikertelen 46 quod idem Jan Bythowecz de nostro regio speciali mandato prefatique domini Ulrici comitis et bani commissione cum valida et copiosa eiusdem domini Ulrici comitis et bani atque sua dicto­rumque nobilium regni nostri Sclavonie gencium pluralitate fere per spácium quatuor septimanarum obsidendo cum bombardis seu machinis ac aliis diversis ingeniis et cum multis laboribus ac quorun­dam notabilium dicti comitis Ulrici et ipsius Jan Bythowecz familiarium vulneracione et interemp­cione a manibus iamfati Symonis magni nostri notorii infidelis et hominum suorum, non parcendo rebus suis et persone obtinuit et pro nostra occupavit maiestate. 47 A kifejezések értelmezésére 1. Tringli István i. m. (32. j.) 48 L. a 31. jegyzetet. 49 Itt kell megjegyezni, hogy a vizsgálatot végző Körös megye élén maga Vitovec János vicebán állt (DL 102132.), ami a későbbi fejlemények fényében eleve megkérdőjelezi a vizsgálat elfogulatlan­ságát. 50 Engel·. Archontológia II. 196.

Next

/
Thumbnails
Contents