Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429

EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 435 Vitovecnek minden jel szerint megtetszett Szlavónia, s bár urától élethosz­sziglan megkapta a karintiai Sternberg várát,21 ő inkább friss szerzeményében, Grebenben rendezkedett be.2 2 Mivel a későbbiekben is csak Szlavóniában szerzett birtokokat, törekvése nyilvánvaló: ura segítségével ezen a területen kialakítani egy minél nagyobb, magától értetődően örökletes birtoktestet. Immár a saját bir­tokait is védte tehát, amikor 1446 tavaszán szembeszállt Hunyadi János bosszú­hadjáratával, amely a leendő kormányzó seregének elégtelensége mellett az ő ügyes hadviselésének köszönhetően maradt csaknem teljesen sikertelen.2 3 Ezután békésebb esztendők következtek, s Vitovec ennek megfelelően más jellegű feladatot kapott: a Cilleiek szlavóniai vicebánja lett, előbb többedmagával, majd sokáig egyedül.24 Persze hiba lenne azt gondolni, hogy vicebánként kibújt a bőréből és más ember lett. Hogy milyen sajátosan értelmezte hivatalát, íme egy példa. 1453. Szent György nyolcadán a körösi törvényszéken Szerdahelyi Ders ügyvédje kérdőre vonta Vitovecet, hogy milyen jogon foglalta el urától Rojcsa op­pidumot. A vicebán erre azt válaszolta, hogy a király, következésképpen (!) ura, Ciliéi Ulrik írásos parancsára cselekedett, akik arra utasították, hogy szükség esetén védje meg az oppidum lakóit saját urukkal szemben.25 Már a megfogal­mazásból is kiderül, hogy Vitovec teljesen egyértelműnek vette: a királyi utasítás mögött csak Ciliéi akarata húzódhat meg. A vicebán erre habozás nélkül birtokba vette Rojcsát, gondolván, annak lakói így vannak a legnagyobb biztonságban. A-mikor pedig a körösi törvényszéken összegyűlt nemesek felvilágosították eljárá­sának törvénytelenségéről, külön parancsot kért a királytól és Ciliéitől az intéz­kedés visszavonására. A jelek szerint egyébként önkényes eljárása már Cilleinek is sok volt, hiszen maga referálta azt a királyi parancsot, amely Vitovecet az op­pidum visszaadására utasította, azzal az indoklással, hogy eljárása az uruk elleni lázadásra ösztönzi Rojcsa lakóit.26 A társadalmi és jogrend efféle megbolygatása pedig még Cilleinek sem állhatott érdekében. Valami nagy jogbiztonságot persze illúzió lett volna várni egy olyan embertől, aki lábbal tiporta a legalapvetőbb nemesi jogokat. Gedrouch-i Pétert például, mi­után elrabolta lovait, fegyvereit, értékeit és okleveleit, ló alatt összefűzött lábakkal és bekötözött szemmel hurcoltatta Greben várába, ahol öt hónapon át minden indok nélkül vasra verve tartotta és éheztette, majd amikor többek közbenjárására végül félholtan szabadon engedte, még kétszázhuszonöt forint váltságdíjat is be­hajtott tőle.2 7 Jellemző, hogy a panaszos csak Vitovec halála után, 1469-ben mert panaszt tenni az új bánok előtt. Abban, hogy az egyházi javakat saját embereinek jutalmazására használta, csupán urai, a Cilleiek példáját követte, minden bizony­nyal azok jóváhagyásával. Aligha valószínű, hogy Zágráb Cilleiek által kreált báb­püspöke, Zólyomi Benedek gyakran merte megtagadni a rettegett zsoldosvezér 21 Krones: Chronik 85. 22 1448-ban már itt lakik. Engel: Archontológia I. 322. 23 Ügyesen használta ki, hogy Hunyadi serege alkalmatlan volt a várostromra. Vö. Krones·. Chronik 103-106. 24 Engel·. Archontológia I. 21-22. 25 DL 14681. 26 DL 33386. 27 DL 103717.

Next

/
Thumbnails
Contents