Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
HITELESHELY ÉS A KIRÁLYI KÜLÖNÖS JELENLÉT 421 királyhoz, aki azt az alkancellár őrizetére bízta, azaz a főkancellárnak az ítélkezésben, illetve a kormányzati ügyekben való részvétele rövid epizódnak bizonyult csupán. Zsigmond tulajdonképpen azt adta Eberhardnak jutalomként a mellette való kitartásért, amit Kanizsainak a lázadásáért: az egyiket címmel, a másikat cím nélkül kapcsolta ki az ország irányításából. Ez a helyzet Albeni János kancellárrá kinevezéséig biztosan fennállt, de gyaníthatóan tovább is, mivel aki annyi tisztséget viselt, mint ő,10 4 annak vajmi kevés hatalom lehetett a kezében. Ezt támogatja Szászi János alkancellár helyén maradása és Zsigmond király 1426. március 27-i adománylevele Gatalóci Mátyás titkos alkancellár (aki később, 1433-1437 között fő- és titkos kancellár lett), és rokonai részére, amelynek pecsételési záradéka szerint az oklevelet a kétségek eloszlatása véget Garai Miklós nádor és Pálóci Máté országbíró pecsétjével is megerősítteti, mivel a titkospecsétet mint alkancellár Gatalóci őrzi.105 így egyet érthetünk Mályusz Elemérrel, aki szerint Zsigmond király a tisztségek egy személyre ruházásával az alkancellárokat juttatta nagyobb szerephez és hatalomhoz.10 6 Eberhard püspök utoljára 1419. augusztus 25-én szerepelt oklevélben, 107 a nagypecsét alatt szeptember l-jén, Budán adtak ki oklevelet.10 8 Ezután legközelebb három hónap múlva, november 29-én Karánsebesen,10 9 december 6-án pedig Temesváron11 0 adott ki Zsigmond parancslevelet a nagypecsét alatt, majd már Budára való visszaérkezése után december 13-, 16- és 20-án kelt oklevél a nagypecsét alatt.11 1 Tehát úgy tűnik, Zsigmond király Eberhard halála után - amely a jelek szerint szeptember elején következett be -, amikor elindult a török elleni hadjáratra112 magával vitte a nagypecsétet és a jelek szerint az alkancellárt. A hadjáratból hazatérve kb. két hétig Budán tartózkodott, ahonnan december 22-én indult el Csehország felé,11 3 a nagypecsétet a kialakult gyakorlatnak megfelelően az alkancellárnál Budán hagyva. A következő kérdés, hogy meddig volt üresedésben a főkancellár! szék?114 1419. november 5-én már Albeni János pécsi püspök a zágrábi püspökség kormányzója,11 5 de főkancellárként csak 1420. augusztus 12-én szerepel elő-104 Királyi és királynéi kancellár: 1420. aug. 12. (ZsO VII. 2081.) Titkos kancellár: 1423. máj. 6. (Engel: Arch. I. 90.) Birodalmi (és cseh) kancellár: 1423. júl. 28. (Szilágyi Loránd: A Német Birodalom és Magyarország personalis uniója 1410-1439. In Klebelsberg Intézet IV évfolyam. Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti Angyal Dávid igazgató. Bp., 1934. 159-203. 168.) 105 DL 68698. (Szögyény-Marich cs.) 106 Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. In Századok 91 (1957) 1-2 és 5-6. 576-577. 107 ZsO VII. 905. 108 ZsO VII. 928. 109 ZsO VII. 1118. 110 ZsO VII. 1132. 111 ZsO VII. 1141, 1150, 1155. 112 Engel: Királyitin. 78. Az útvonal: Buda, Kassa, Tokaj, Várad, Körösszeg, Temesvár, Orsova, Szörény, Karánsebes, Temesvár és Buda (dec. 13-21). 113 Dec. 22-23: Visegrád (ZsO VII. 1168, 1175). 24: Gyermely (Uo. 1177). 25: Szakolca (Engel: Királyitin. 78). 114 A szakirodalom az üresedést egyöntetűen 1421-ig számítja. (Kumorovitz: Specialis praesentia 430. Bónis: Jogtudó értelmiség 122. Engel: Arch. I. 89.) 115 ZsO VII. 1063. Pápai kinevezése: 1421. febr. 26. (Lukcsics I. 343, DF 288859 - Archívum Secretum Vaticanum, Acta Miscellanea vol. 1 fol. 114.)
