Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
414 C. TÓTH NORBERT székhelyüktől kikényszerítette a változást, az 1370-es évek reformjai révén a főkancellár vette át - alább majd látjuk mit is jelentett ez valójában - a különös jelenlét vezetését, a király ismét "saját" bíróság nélkül maradt. Mivel a király továbbra sem tett le arról, hogy személyesen ítélkezhessen, már Zsigmond király uralkodásának az elején megjelentek a csírái a későbbi personalis praesentia regianak, amellyel az 1400-as évektől egyre gyakrabban találkozhatunk. (Valószínűleg hamarabb lezajlott volna a változás, ha nincsenek a Nagy Lajos halála és Zsigmond trónralépése közötti ligaharcok.) Azonban a személyes jelenlét sem kerülhette el sorsát, Zsigmond király az 1410-es évektől egyre többet és egyre hosszabban tartózkodott külföldön, így az 1420-as évektől ez a bíróság is megkezdte függetlenedését a király személyétől. (Már 1419-ben egy per csak akkor került valóban a király személyes ítélkezése elé, ha szerepelt az idézésben vagy a mandátumban a bárhol is tartózkodjék kitétel.)33 A különös jelenlét vezetésének a kancellár kezébe kerülése Gerics József véleménye szerint végső soron felért egy alkotmányváltozással. Miből is állt ez? 1376 végén - 1377 elején Demeter zágrábi püspök átvette a kancellári tisztséget a különös jelenlét bíróságának vezetésével együtt3 4 (mindkét tisztségben a gyakorlati vezetést addig az alkancellár látta el, az utóbbi a királyt helyettesítve3 5 ) és ezzel kezdetét vette az a folyamat, amelynek révén a különös jelenlét teljesen függetlenedett a király személyes ítélkezésétől és rendes kúriai bírósággá vált.36 Ezzel együtt a kancellár alkotmányjogi szerephez is jutott: azzal, hogy a nagypecsét előlapját ő őrizte - a hátlap Erzsébet idősebb királynénál volt - a királyi tanács bizalmi emberévé és az uralkodó "ellenőrző közegévé" vált.3 7 Ettől kezdve a különös jelenlét mint a kancellár bíráskodási fóruma működött.3 8 A Zsigmondkorban a bíróság látszólag valóban így működött. Amint azt az 1397-es törvény is megállapítja, élén a kancellár állt, aki az e tisztségében kiadott oklevelek közül az ítéletleveleken kívül a többit akár a saját pecsétjével is megerősíthette.3 9 Valóban már az 1390-es évektől feltűnik a később oly sokat használt formula: Az oklevelet, mivel János esztergomi érsek, kancellár a királyi pecsétekkel távol van, az érsek pecsétjével erősítteti meg.4 0 Ebből eddig azt a következtetést vonták le, hogy a kancellár távollétét nem úgy kell értelmeznünk, hogy ő az így megpecsételt okleveleknek a kiadásakor egyáltalában nem tartózkodnék a királyi udvarban, hanem úgy, hogy a nagy kancelláriában a kormányzat ügyeivel kapcsolatban fog-33 Borsa Iván: A kancelláriai aprómunkától a gátlástalan birtokosig. Analecta Mediaevalia. Középkortörténeti tanulmányok 1. Szerk. Neumann Tibor. Bp.-Piliscsaba, 2001. s. a. (=Borsa: Kancelláriai aprómunka) 4. 34 Gerics: Bíráskodás és központi igazgatás 295. Kumorovitz: Osztályok 326. 35 Gerics: Bíráskodás és központi igazgatás 292-293. 36 Gerics: Bíráskodás és központi igazgatás 294. 37 Gerics: Bíráskodás és központi igazgatás 299. 38 Gerics: Bíráskodás és központi igazgatás 299. Hajnik: Személyes jelenlét 8-9. Uő. Perjog 35-36. Kumorovitz: Osztályok 328. Bertényi Iván: Az országbírói intézmény és a "királyi különös jelenlét" bíróságának kialakulása a XIV században. "Magyaroknak eleiről". Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szeged, 2000. 71-72. 39 Kumorovitz: Specialis praesentia 422-423. 40 Az általunk ismert legelső: 1393. jún. 27. (ZsO I. 2989.)
