Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
A VÁCI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA 367 mivel többé-kevésbé — a helyi hagyományban bizonyosan — ismert volt a valós alapító személye. A krónikás vagy az interpolátor ezért a püspökség helyett az egyház alapítójaként említi Gézát, aki valójában a székesegyház befejezője vagy átépítője lehetett. A középkor embere az ilyen donátorokat is gyakran alapítóként tisztelte. Szinte bizonyosnak vehetjük, hogy a váci püspökséget Péter uralkodása alatt 1038-1041 és 1044-1046 között hozták létre. Mezey László hangsúlyozta, hogy Vác alapítása nem minden probléma nélkül történt meg, amit szerinte a székesegyház I. Géza kori késedelmes befejezése is bizonyít.2 5 Pétert, az alapító királyt két alkalommal is megfosztották trónjától és így nem tudta befejezni az alapítást. Bukása után pedig nem kapott megfelelő támogatást az általa létrehozott egyházmegye. Az 1046-os Vata-féle pogánylázadás, amely után I. Andrásnak szinte a teljes Szent István-i egyházszervezetet reorganizálnia kellett, az 1050-es évektől gyakran jelentkező trónharcok és a német támadások nehezítették az új egyházmegye intézményeinek kiépítését.26 Bizonyosan paphiány is jelentkezett. Köztudott, hogy a pogánylázadás idején működő kilenc vagy már tíz egyházmegyéből csupán három vezetője élte túl a felkelést.2 7 Az alsópapság, a pasztorális templomok élén álló egyháziak között talán még ennél is nagyobb lehetett a veszteség. Egyházszervezeti kérdések is problémákat vetettek fel az új egyházmegye alapításánál. Vác olyan területen jött létre, amelyre bizonyosan már korábban kiterjedt egy püspök joghatósága. A váci egyházmegye az ország középső vidékeit fedte le, ahol már 1009-re kialakult a püspökségi szervezet. Az esztergomi érsekség, a kalocsai érsekség és az egri püspökség jöhet számításba, amely(ek)nek területéből létrehozták az új egyházmegyét. Újabban felvetődött, hogy a veszprémi püspökség területe átnyúlt a Duna bal partjára is, és a Zagyva folyó lehetett a keleti határa.2 8 Valószínűbbnek látszik, hogy az egri püspökség területe terjedt ki inkább erre a vidékre, és Vác mint település korábban Eger főpapja alá tartozott. Az egri püspökség területe a 11. század folyamán jelentős változásokon mehetett át. Alapítása idején, 1009-ben Egert mint az alföld és a síkságot észak felől szegélyező vidék egyházmegyéjét szervezték meg, és nyugati határa a Duna lehetett. 1009-ben, tehát amikor Egert és Kalocsát, illetve Pécset létrehozták, a Duna menti területek püspökségi szervezetét alakíthatták ki egészen a Tisza torkolatáig.29 Eger korabeli hatalmas kiterjedését mutatja, hogy joghatósága csaknem a Marosig 25 Mezey: Vác 13-33. szerint Géza építette fel a váci székesegyházat, megteremtve ezzel a püspökség központját, és biztosította adományaival az egyházmegye gazdasági alapjait. 26 I. András uralkodására összefoglalóan lásd Makk Ferenc: Megjegyzések I. András történetéhez. In: Makk Ferenc: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged 1998. 127-142.; Kristó-Makk: Árpád-házi uralkodók 68-76. 27 A 14. századi krónika kompozíció szerint I. András koronázásán csak három püspök volt jelen. SRH. I. 343. 28 Zsoldos Attila: Visegrád vármegye és utódai. In: Történelmi Szemle 1998. 4-5. 29 1009-ben nem szerepelt az uralkodó tervei között, hogy Esztergom közelében a Duna mentén Vácott püspökségi központot alakítsanak ki. Ha ilyen elképzelés lett volna, akkor azt az 1009-es püspökségalapítási szakaszban valósították volna meg. 30 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV század elején I. Budapest 1891. (a továbbiakban: Ortvay: Egyházi földleírás) 175-177.; Kristó: Vármegyék 470-474.; Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger 1987. (a továbbiakban: Kovács: Egri egyházmegye) 48-49.
