Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
348 KUBINYI ANDRÁS viszont furcsa, hogy Ernuszt halála (pontosabban valószínűsíthető meggyilkolása) Szerecsen alországbírói ténykedése idejére esik. Úgy látszik, éppen Pécsett lehetett, de mivel minden perirat nemcsak az egyik bűnösnek, hanem Ernuszt emberének is nevezi, valószínű, hogy alországbírósága ellenére nem vált meg teljesen Ernuszt szolgálatától. Ez azonban nem volt egyedülálló eset. Más alkalmakkor is kimutatható, hogy valaki egyszerre két úr familiárisa volt. így pl. Szerecsen utóda alországbíróként, Szántói Osvát Szentgyörgyi országbíró mellett egyben nógrádi alispánságot töltött be, noha főispánja nem az országbíró volt.38 1 A Gyulai Jánossal való barátságát bizonyítja, hogy 1506-ban Lajos úr részt vett a Gyulai-testvérek közti birtokfelosztásban.38 2 Később elsősorban birtokaival kapcsolatban maradtak fenn róla adatok.38 3 Legkésőbb a tízes évek közepétől úgy látszik betegsége gátolta a politikai szereplésben. Erre hivatkozva tiltakoztak 1514-ben Gyulai János és apja helyett fia János a nádor és az országbíró előtt. A betegségre később is utaltak a perben.38 4 Legkésőbb 1525. szeptember 18-a előtt már nem élt.38 5 Gyermekeire a már többször idézett birtokfelosztási terve nyújt adatokat. Ez különös, keltezetlen iromány. Mivel Werbőczynek, mint személynöknek van címezve, 1516 után kelt. Címe szerint a vitézlő Szerecsen Lajos valamint János, és András fiai közötti birtokfelosztás registruma az örökölt javakról, és harmadik személyben van fogalmazva. Utána más tintával (és talán más kézzel) Werbőczyhez szólóan Szerecsen Lajos egyes szám első személyben magát is megnevezve, részben kiegészítést ad a fentiekhez, részben javaslatokat tesz, amelyeket a címzettel kíván elbíráltatni. Ebből kiderül, hogy örökölt birtoka csak Döbrőköz vára volt tartozékaival, valamint Závod mezőváros, ugyancsak tartozékaival. A két uradalomban azonban együtt sincs kétszáz adófizető jobbágy Azt javasolja tehát, hogy külön oklevél készüljön az örökölt javakról, és külön a szerzett jószágokról. Mivel a felosztást eddig titokban tartották, és a mai napig egy kenyéren élt gyermekeivel, ezt most nyilvánosságra kell hozni. Végül kéri Werbőczyt, hogy olyan gondossággal intézze ügyét, ami neki és fiainak hasznos. A volt alországbíró és egykori ítélőmestere, aki immár személynök lett, a jelek szerint fenntartották jó kapcsolataikat, Szerecsen, aki nemcsak egykori tisztsége alapján, hanem ennek a levélnek tanúsága szerint is értett a joghoz, maradéktalanul megbízott István mesterben. (Emlékezzünk vissza: az Ernuszt-perben az ügy Szerecsen, mint alperes ellen egy időre Werbőczy személynök elé került...) Kiderül a szövegből az is, hogy az eredeti felosztó oklevél (amelyet titokban tartottak) 1507. február 6-án kelt Werbőczy (pontosabban az országbíró, akinek akkor ítélőmestere volt) előtt. Ugyancsak a saját kezű toldalék mondja el, hogy (az első felosztás után) Lajos úr Werbőczy előtt Sellyén eladta a felesége és fiai Lappancs nevű Baranya megyei birtokát a hozzá tartozó két faluval néhai Istvánfi Istvánnak 381 Kubinyi András, A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén, in: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején, szerk.: Szvircsek Ferenc, (Discussiones Neogradienses 1.) Salgótarján 1984, 14. 382 Ld. fenn, 237. j. 383 1507-ben pl. Istvánfi István birtokbaiktatásánál Szerecsen Lajost officiálisai képviselték. Kóta i. m. 198. 610. sz. 384 Ld. fenn ,16. és 32. j. 385 Df. 260 201. Kőfalvi Tamás szíves közlése.
