Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301

ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 333 kapcsolatban kerülhetett sor. A herceg — ahogy gyakran előfordult — tartozott is emberének, ezért Nagykemlék várát zálogosította el neki. Mivel a zálogösszeg lassan 1490 forintra nőtt, az ennek fejében 1497. január 7-én a neki elzálogosított — és már említett — Dobovc birtokot elörökítette számára, de még így is 890 forinttal maradt adósa.23 1 Azt nem tudjuk, hogy Corvin akart-e szabadulni Gyulaitól, a szlavón rendek kényszerítették-e ki távozását, vagy a vicebán keresett új, jövedelmezőbb beosz­tást. Ezt meg is találta Ernuszt Zsigmondnál, aki mint láttuk, valószínűleg rövid ideig korábban is ura volt. Egy 1499. július 30-i oklevél szerint Gyulai János már három évvel azelőtt baranyai alispán volt.23 2 Itt nyilván az emlékezet hibájáról van szó: 1496 közepén még Corvin vicebánja volt, viszont az adatból arra mégis következtethetünk, hogy Szlavóniából való távozása után nyomban a pécsi püspök (és baranyai ispán) szolgálatába állt. 1498, 1499 és 1501-ből vannak alispánságára adataink: az első és az utolsó évben kimutathatóan későbbi bűntársa, Szerecsen Lajos volt a társa.23 3 Ezzel együtt ő volt a pécsi várnagy is. Az adat tanulságos. Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és Gyulai János pécsi várnagy ugyanis a pécsi aranyos bazilikának adták a Csobánkahegy nevű szőlőhegyet, amelyet Szerecsen Lajos adott nekik.23 4 Gyulai azonban nem felejtkezett meg a birtokszerzésről sem. Corvin János 1501. augusztus 8-án hozzájárult, hogy a pécsi püspök a hercegtől 4000 forintért zálogban levő Várasd megyei vinicai várat és uradalmát tovább zálogosítsa Gyu­lainak, majd 1502-ben újabb 1000 forinttal terhelte meg, végül 1503-ban Corvin örök adományként Gyulainak adta.23 5 Nem biztos azonban, hogy az oklevelek adatait szó szerint kell vennünk, hiszen Vinica már korábban Gyulai kezén volt. 1500. június 18-án ugyanis Gyulai János testvérei, János és Mihály, a Vinica vári, a dobovci kastélyi és a baranyai Harsány vári részeiket elcserélték testvérükkel annak gyulai részbirtokáért és 3500 forintért.23 6 Az azonban valószínű, hogy Vi­nicához valóban Ernuszt segítségével jutott hozzá. Úgy látszik, hogy addig a test­vérek közösen szereztek birtokokat. A nagy birtokszerző azonban János volt, aki a jelek szerint saját szerzemé­nyeiből ki akarta zárni testvéreit. Ebből azonban valószínűleg nem lett semmi. Egy 1512. évi oklevél szerint ugyanis kb. hat évvel korábban újabb osztozkodásra került sor, amelyet Szerecsen Lajos — János úr bűntársa — javasolt, ez azonban viszályhoz vezetett a testvérek között. Végül Pogány Zsigmond, Alapi Boldizsár, Turóci Bernát és Batthyány Boldizsár közbejöttével kiegyeztek.23 7 Az egyezség 231 Schönherr i. m. 243-244. 232 Dl. 82 154. 233 Draskovich lt. 61-12. (1498, Engel Pál baráti közlése). - Dl. 82 154. (1499) - Dl. 82 177. (1501). 234 Koller i. m. IV k. 511-513. (1503). Már 1500-ban is várnagy volt: Df. 260 155. 235 Schönherr i. m. 288. 236 Isprave 4. (1961) 3549. sz. 237 p0 gány királyi tanácsi ülnök, a másik három mind töltött be vicebánságot Szlavóniában. Pogányra: Kubinyi, Bárók i. m. 210. - Batthyányra: uo. 208. - Alapira: Kubinyi András, A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt, in: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából, szerk. Ruzsás Lajos, Szakály Ferenc, Bp. 1986, 62. 11. j. - Ld. fenn, 230. j. - Turóci

Next

/
Thumbnails
Contents