Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 333 kapcsolatban kerülhetett sor. A herceg — ahogy gyakran előfordult — tartozott is emberének, ezért Nagykemlék várát zálogosította el neki. Mivel a zálogösszeg lassan 1490 forintra nőtt, az ennek fejében 1497. január 7-én a neki elzálogosított — és már említett — Dobovc birtokot elörökítette számára, de még így is 890 forinttal maradt adósa.23 1 Azt nem tudjuk, hogy Corvin akart-e szabadulni Gyulaitól, a szlavón rendek kényszerítették-e ki távozását, vagy a vicebán keresett új, jövedelmezőbb beosztást. Ezt meg is találta Ernuszt Zsigmondnál, aki mint láttuk, valószínűleg rövid ideig korábban is ura volt. Egy 1499. július 30-i oklevél szerint Gyulai János már három évvel azelőtt baranyai alispán volt.23 2 Itt nyilván az emlékezet hibájáról van szó: 1496 közepén még Corvin vicebánja volt, viszont az adatból arra mégis következtethetünk, hogy Szlavóniából való távozása után nyomban a pécsi püspök (és baranyai ispán) szolgálatába állt. 1498, 1499 és 1501-ből vannak alispánságára adataink: az első és az utolsó évben kimutathatóan későbbi bűntársa, Szerecsen Lajos volt a társa.23 3 Ezzel együtt ő volt a pécsi várnagy is. Az adat tanulságos. Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és Gyulai János pécsi várnagy ugyanis a pécsi aranyos bazilikának adták a Csobánkahegy nevű szőlőhegyet, amelyet Szerecsen Lajos adott nekik.23 4 Gyulai azonban nem felejtkezett meg a birtokszerzésről sem. Corvin János 1501. augusztus 8-án hozzájárult, hogy a pécsi püspök a hercegtől 4000 forintért zálogban levő Várasd megyei vinicai várat és uradalmát tovább zálogosítsa Gyulainak, majd 1502-ben újabb 1000 forinttal terhelte meg, végül 1503-ban Corvin örök adományként Gyulainak adta.23 5 Nem biztos azonban, hogy az oklevelek adatait szó szerint kell vennünk, hiszen Vinica már korábban Gyulai kezén volt. 1500. június 18-án ugyanis Gyulai János testvérei, János és Mihály, a Vinica vári, a dobovci kastélyi és a baranyai Harsány vári részeiket elcserélték testvérükkel annak gyulai részbirtokáért és 3500 forintért.23 6 Az azonban valószínű, hogy Vinicához valóban Ernuszt segítségével jutott hozzá. Úgy látszik, hogy addig a testvérek közösen szereztek birtokokat. A nagy birtokszerző azonban János volt, aki a jelek szerint saját szerzeményeiből ki akarta zárni testvéreit. Ebből azonban valószínűleg nem lett semmi. Egy 1512. évi oklevél szerint ugyanis kb. hat évvel korábban újabb osztozkodásra került sor, amelyet Szerecsen Lajos — János úr bűntársa — javasolt, ez azonban viszályhoz vezetett a testvérek között. Végül Pogány Zsigmond, Alapi Boldizsár, Turóci Bernát és Batthyány Boldizsár közbejöttével kiegyeztek.23 7 Az egyezség 231 Schönherr i. m. 243-244. 232 Dl. 82 154. 233 Draskovich lt. 61-12. (1498, Engel Pál baráti közlése). - Dl. 82 154. (1499) - Dl. 82 177. (1501). 234 Koller i. m. IV k. 511-513. (1503). Már 1500-ban is várnagy volt: Df. 260 155. 235 Schönherr i. m. 288. 236 Isprave 4. (1961) 3549. sz. 237 p0 gány királyi tanácsi ülnök, a másik három mind töltött be vicebánságot Szlavóniában. Pogányra: Kubinyi, Bárók i. m. 210. - Batthyányra: uo. 208. - Alapira: Kubinyi András, A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt, in: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából, szerk. Ruzsás Lajos, Szakály Ferenc, Bp. 1986, 62. 11. j. - Ld. fenn, 230. j. - Turóci
