Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 29 Helytartótanács és a Kamara együttműködése — és a főparancsnok együttműködésre kényszerítése — április első napjaitól az ország közigazgatásának vezetőjévé tette a Bizottmányt. Ez a testület tehát ezekben az átmeneti napokban sikerrel képviselte a rövidesen hivatalba lépő kormányt. Tevékenységének igazi jelentősége talán az, hogy pontos ismereteket szerzett az ország hangulatáról, a különböző súlyú és jelentőségű mozgalmakról, amelyeket részben befolyásolni is tudott. így, amikor Szemere átvette a belügyminisztérium vezetését, nem volt kiszolgáltatva a régi kormányzati szervek jóindulatának, hogy azok megosztják-e vele a rend fenntartása szempontjából alapvető fontosságú információkat. Mint az 1848 március-áprilisi napokkal foglalkozó jelentős monográfia megállapítja: Batthyány azzal a feladattal hozta létre a Bizottmányt, hogy „a magyar fővárosban a kormány leköltözéséig e szerv képviselje a törvényes hatalmat".13 6 Vagyis a Miniszteri Bizottmány, több tényező szerencsés találkozása következtében az 1848-as magyar rendszerváltás hivatala volt. A Miniszteri Bizottmányt a kényszer, a jogos aggodalom hozta létre. Batthyánynak nem lehetett tehát célja, hogy „azután Pesten ez a testület ragadja magához az irányítást".13 7 A döntés pillanatában csak azt remélhette, hogy mérsékelni tudja a fővárosi radikálisok befolyását. A Bizottmány a nádor támogatásával — mint láttuk — elfogadhatóvá, sőt az együttműködés szintjéig elfogadottá vált a Budán székelő központi feudális kormányszervek számára. Ezt a fővárosi mozgalom vezetői látva, hamar kialakították a MOIB-bal az eredményes együttműködést.13 8 Mindez nem csökkentette a „középponti választmány" tekintélyét, amelyhez tömegesen csatlakoztak a vidéki választmányok. Mint a kortárs történetíró fogalmaz: „Bár két miniszteijelölt is volt jelen a fővárosban, felruházva teljes hatalommal: a mozgalom vezetését a bizottmány [ti. a „csenbizottmány"] azontúl is kezei között tartá."13 9 A Miniszteri Bizottmány ezt tudomásul vette, s nem tett kísérletet a fővárosi mozgalom kisajátítására. Miért is tette volna? A vidéki választmányok szolidaritása nemcsak a „középponti választmány" önérzetét növelte. Egyben biztosítékot jelentett a Miniszteri Bizottmány számára, hogy ezek a korábbi megyei és városi ellenzéki személyiségek részvételével létrejött testületek érvényt fognak szerezni a vidéki hatóságokhoz intézett rendeleteinek.140 Hatalmi tényező volt-e a fővárosi Rendre Ügyelő Választmány ebben a helyzetben? Az adott körülmények között, amikor az események Pest-Pozsony, illetve 136 Varga, A jobbágyfelszabadítás, 199. 137 Spira: Polgári forradalom 93., ugyanő: A pestiek 68. 138 Nem található annak nyoma, hogy Szemeréék „vitathatatlan törekedtek" volna a pesti forradalom háttérbe szorítására. Ld. Spira, Polgári forradalom 94. Módosított álláspontjára ld. A pestiek 69. 139 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Genfben Puky Miklósnál. 1864. II. 646. 140 Ezek a forradalom jóvoltából született ideiglenes választmányok nem szükségszerűen voltak forradalmi testületek. Egy részük nem a főváros példájára, hanem a márc. 22-i miniszterelnöki körlevél felhívására jött létre. A helytörténeti kutatás feladata, hogy tisztázza ezeknek a választmányoknak politikai arculatát. Összegező értékelésükre ld. Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán. In: A negyvennyolcas nemzedék nyomában. Magvető Kiadó, 1973. 198-199. (Ezekben a napokban három különböző hatalmi szervről szól, de ezek között nem szerepel a Miniszteri Bizottmány.)
