Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
326 KUBINYI ANDRÁS is meg akarja őket büntetni. 163 Ernuszt azonban 1527. november 5-én székesfehérvári koronázása alkalmából letette Ferdinánd királynak a hűségesküt.16 4 Úgy látszik, politikai hibáját nyilvános szerepléssel kívánta kijavítani. Batthyány ellentéte Ernuszttal nyilvánvalóan összefügg az 1526-os kölcsönfelvétellel. 1527. február 13-án Ország Borbála zálog címén beiktattatta magát Batthyány Zala megyei Torony és más falvai birtokába.16 5 1528. szeptember 10-én Ernuszt, fiai Farkas és Gáspár, és felesége nevében egy birtokbaiktatásnál történt ellentmondás.16 6 Ugyanez év november 20-án az említett Torony ügyében együtt idézték meg Ernuszt Jánost és Batthyányt.16 7 Ez az előttem ismert utolsó adat, amely II. Jánost még életben valónak említi. Ekkor 64 éves lehetett. Ernuszt II. Jánosnak négy fiáról tudunk, az első kettő esetében azonban nem állapítható meg, hogy melyik feleségétől születtek. Ferenc és öccse, III. János 1515. október 6-án fordulnak elő először a forrásokban, apjuknak a Fugger-Thurzó társasággal kötött bányabérleti szerződésében.168 Mint fentebb láttuk, Ferenc 1520 őszén már királyi kamarás, aki el tudta intézni birtokai adófelmentését.169 Lehetett épp úgy Pálóci Anna fia, (ekkor legfeljebb 26 évét tölthette be 1520-ban) mint Sagani Margité (ez esetben 18 évesnek vehetjük). III. János esetében még a harmadik feleséget, Ország Borbálát sem zárhatjuk ki anyaként. Ferenc a jelek szerint apjánál mozgékonyabb, aktívabb személy volt, királyi cubiculariusként, azaz kamarásként az udvari nemesség tekintélyes tagjának számított. 1525. április 7-én kamarási fizetése fejében „úrnak" nevezve 50 forintot kapott a kincstárból, ami mutatja, hogy a bárókhoz számították.170 Nősülésre 1526-ban adta a fejét — maga Mária királyné hívta meg Batthyány Ferenc horvát bánt Ernuszt Ferencnek Ungnad Erzsébettel Budán tartandó esküvőjére.17 1 Ernuszt Ferenc németnyelvű kötelezvénye április 15-én kelt. Ebből, amelyet a vőlegényen kívül maga a király és a királyné is aláírt, kiderült, hogy Elisabet Ungnad „Freyherrin zu Soneckh" a királyné udvarhölgye („Chamer Junckfraw"), anyja, Margret, a királyné főudvarmesternője („obriste Hoffmaystarin"), testvérei pedig Hans és Andres. A menyasszony hozományát 7500 magyar és 3000 római, azaz nyilván rajnai arany forintban szabták meg.172 Ez a házasság fényes politikai pályát biztosított volna Ferenc úrnak, hogyha nem szólt volna bele a török háború. Az Ungnad-család a Habsburgok bizalmasának számított. Az anyós — Margaretha Lochner von Liebenfels — a királyné udvartartását irányította, Hans nevű sógora szerezte a családnak 1522-ben a birodalmi báróságot (Reichsfreiherr), és a későbbi időben mind Ausztriában, mind 163 Középkori leveleink 1541-ig, szerk. Hegedűs Attila és Papp Lajos, (Régi magyar levéltár 1.) Bp. 1991, 154. 164 Kovachich, Supplementum i. m. III. 125. A listán nagyon hátul van. 165 A zalavári és kapornaki konventek i. m. 1. sz. 166 Uo. 34. sz. 167 Uo. 37. sz. 168 Dl. 106 083. 328-330. 169 Ld. fenn, 157. j. 170 Fraknói, II. Lajos i. m. 132. 171 Iványi Béla, A körmendi levéltár Memorabiliái, (Körmendi Füzetek 2. sz.) Körmend 1942, 204. sz. 172 Ld. fenn, 158. j.
