Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 325 harmadszor szólítja fel, hogy csapatait küldje Jajca védelmére Pakosi János országos kincstartóhoz.15 5 Főként birtokügyeiről és hatalmaskodásairól maradtak fenn oklevelek.15 6 Úgy látszik, hogy a királyi udvarban időközben felnőtt legidősebb fia, Ferenc helyettesítette, ugyanis birtokait már 1520. november 29-én felmentik „Hampó" Ferenc úr királyi kamarás szolgálataira tekintettel a királyi adó alól.1:> 7 János úr azonban nem engedte át ezeket fiának, hanem maga tartotta kezében. Erre utal fia, Ferenc 1526. április 15-én kelt házassági szerződése is, amely szerint a fiú még csak remélte, hogy János úr valamit átenged számára, azt azonban még nem tette meg.15 8 Az uralkodó mind 1525-ben a jajcai hadjáratra, mind 1526-ban a mohácsi csatával záruló mozgósításra Ernuszt Jánost is arra utasította, hogy csapataival felvonuljon.15 9 1526-ban II. János kétség kívül elküldte a csapatait. Augusztus 10-én ugyanis azon a címen, hogy csapatokat kell kiállítania a török ellen, valamint fia „luxuriöse" megrendezett esküvője miatt 4000 forintot vett kölcsön feleségétől, Guti Ország Borbálától, Drágfi György özvegyétől, és ezért a kaproncai és a sztrigói uradalmat kötötte le neki.160 Mint láttuk, Kaproncát egyszer már ugyanezért az összegért elzálogosította feleségének. Elképzelhető, hogy a valóságban egyik esetben sem kapott pénzt a nejétől, az egésznek csak az volt a célja, hogy halála esetén biztosítsa felesége jövőjét. Az viszont mái· biztosan felesége pénzére vonatkozik, amikor 1526. július 22-én Batthyány Ferenc horvát bán 450 magyar aranyforintot és 550 forintot régi (azaz jó) pénzben vett Ernuszt Jánosné Ország Borbálától kölcsön, azzal, hogy azt 1527. január 14-ig megadja.16 1 Úgy tűnik, hogy Borbála asszony — nyilván férje idős kora miatt — egyre nagyobb szerepet kezdett játszani. A mohácsi csata után különös helyzet állott elő. Ernuszt Ferenc elesett, testvérei még kiskorúak voltak, így a hatalmas Ernuszt vagyonnal járó politikai szerepet újra az apának, II. Jánosnak kellett, nyilvánvalóan feleségével együtt, átvennie. János úr rossz lóra tett. Talán egykori mostohafia, Bánfi János hatására, aki a Szapolyai-párt egyik oszlopa lett, ő is János király pártjára állott. Frangepán Kristóf gróf, János király horvát-szlavóniai főparancsnoka 1527. július 31-én panaszolta, hogy csak Hampó úr (azaz Ernuszt János) küldött neki csapatokat, velük együtt érkezett Kelecsényi Pál (volt szlavón vicebán).16 2 Frangepán varasdi eleste után a Ferdinánd-párti Batthyány Ferenc 1527. október 5-én azt írta feleségének, hogy meg fogja büntetni Tahi Jánost, Hampó Jánost és Bánfi Jánost, és a király 155 Thallóczy Lajos - Horváth Sándor, Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527, (Monumenta Hungáriáé Historica 1/40. k. = Magyarország melléktartományainak oklevéltára IV k.), Bp. 1915, 284-285. 156 1520: Isprave 5 (1964) 4400. sz. - 1522: uo. 4497. sz. - 1523: uo. 4458, 4575. sz. - 1524: uo. 4595. sz. - 1526: uo. 4683. sz. 157 Dl. 104 393. 158 Dl. 24 279. 159 pr a knói Vilmos, II. Lajos király számadási könyve. 1525. január 12. - július 16. In: Magyar Történelmi Tár 22. (1877) 137. - Dl. 24 405. 160 Isprave 5 (1964) 4714. sz. 161 Uo. 4711. sz. 162 A horvát véghelyek oklevéltára, I. k. 1490-1527, szerk. Thallóczy Lajos és Hodinka Antal, (Monumenta Hungáriáé Historica 1/31. k. = Magyarország melléktartományainak oklevéltára I. k.) Bp. 1903, 701.
