Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
322 KUBINYI ANDRÁS Ernuszt II. János tehát egy külföldi hercegi házból származó özvegyasszonyt vett el, aki először 1502-ben fordult elő feleségeként.12 4 A házasság előkelősége ellenére nem növelte lényegesen az új férj hazai rokoni kapcsolatait, viszont sógorai, a münsterbergi hercegek nagy befolyással rendelkeztek Csehországban, és II. Ulászló udvarában is.12 5 Ernuszt számára még fontosabb lehetett, hogy második házasságával ő lett Bánfi Miklós kiskorú fiának, Jánosnak — aki majd később Szapolyai János király idején Magyarország nádora lett — a gyámja. Bánfi János 1503. november 10-én egy oklevél szerint még csak 12 éves volt, azaz 1491 táján születhetett.12 6 így a mostohaapa rendelkezhetett a Bánfiak verőcei ágának hatalmas birtokaival. Ennek lett a következménye a már fenn idézett esete a verőcei iskolamesterrel, vagy az, hogy 1504-ben Verőce és Szaplonca oppidumok lakóit az ő jobbágyainak nevezték.12 7 Bánfi János 1507. május 17-én a csázmai káptalan előtt nyugtatta anyját, Margitot, Ernuszt János feleségét, hogy birtokait visszaadta.12 8 Bánfi ekkor lett 16 éves, azaz átvehette javait. Ez különben az utolsó adatom, ami a hercegnőt még biztosan életben levőnek említi. A teljes rendelkezést azonban úgy látszik még mindig nem kapta meg birtokai felett a fiú, ugyanis csak 1513. május 3-án nyugtatta mostohaapját, Ernusztot, hogy az visszaadta javait.12 9 Ekkor Bánfi már királyi cubicularius, azaz kamarás volt. A Verőce megyei örökös ispáni címet azonban már 1507-ben, és természetesen 1513-ban is használta. Ernuszt tehát közel másfél évtizedig házassága révén többé-kevésbé rendelkezett a szomszéd nagybirtokos vagyonával is. Sagani Margit pontos halálozási időpontját sajnos nem tudjuk, csak azt, hogy 1507 után, és valószínűleg 1513 előtt hunyt el. János úr azonban folytatta házasodási stratégiáját, és harmadszor is megnősült, újra egy özvegyet véve el feleségül. Ez is jó parti volt. Az új feleség Guti Ország Borbála lett, aki Ország László királyi lovászmester és Maróti Magdolna leánya, Ország Mihály nádor unokája, Bélteki Drágfi György özvegye volt.13 0 Arra, hogy Borbála asszony Drágfi felesége volt, csak egy 1521. május 14-i oklevelet ismerek, ez egyébként a második adatom, amely Ernuszt feleségének mondja. Ernusztné ugyanis perelte volt sógorát, Drágfi Jánost a néhai férje után neki járó hitbér, jegyajándék és ingóságok ügyében. Az ügy valószínűleg hosszú ideig tartott, majd a felek Werbőczy személynök döntőbírósága elé bocsátották, végül fogott bírák közbejöttével egyeztek ki. Drágfi János kötelezte magát 1600 forint és egy násfa kifizetésére.13 1 124 Dl. 21 105. 125 Josef Macek, Jagellonsky vëk ν ceskych zemích (1471-1526), 2, Praha 1994, 11-25. 126 Dl. 21 224. 127 Isprave 4. (1961) 3732. sz. - Szaploncát különben Bánfi Miklós (és öccse, Jakab), eladta 15 000 forintért feleségének, Margitnak, ehhez Mátyás királyi consensusát adta 1486. február 3-án. Dl. 33 443. 128 Isprave 4. (1961) 3845. sz. 129 Uo. 4095. sz. 130 Az apára és nagyapára: Kubinyi, Bárók i. m. 206. - Ország László Mihály nevű fia: ld. pl. Dl. 59 619. - Borbála, Ernuszt János felesége, mint László leánya: Borsa Iván, A Balassa család levéltára 1193-1526, (A Magyar Országos levéltár Kiadványai 11/18. k.) Bp. 1990, 554, 572. sz. 131 Df. 232 564.
