Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 315 szükséges éveket. így 1490-ben semmiképp sem lehetett 50 éves. A legvalószínűbb, hogy 1445 táján született, hiszen apja végrendelete szerint 1476-ban már felszenteltethette volna magát. Ebben az esetben is közel 20 évvel lehetett idősebb öcscsénél. Sajnos, ez sem dönti el anyjuk személyét. A Chesiushoz 1519-ben benyújtott fellebbezés szerint — mint láttuk — a két testvér „carnalis fráter" volt, azaz — elvileg csak — az apjuk volt közös. 1477-ben maga Mátyás is carnalis-nak nevezte a két testvért.6 3 Erre különben még több adatot idézhetnénk. Csakhogy egy 1496. évi oklevélben Ernuszt János királyi lovászmester Zsigmond pécsi püspök „fráter uterinus"-aként fordul elő, ugyanaz az oklevél pedig Bakócz Tamás testvéreit a „fráter carnalis" szóval illette.6 4 Az „uterinus" szóval — mint közismert — az anyai részről való testvért jelölték. Ugyancsak uterinus-nak nevezi a két testvért Gyulai és Szerecsen keltezetlen perbeli beadványa a pápához.6 5 Az ügyet azonban tovább is bonyolíthatjuk. Az Ernuszt-testvérek és Corvin János által 1503. március 19-én Pécsett kötött egyezményben, amelyet Zsigmond püspök és Ernuszt János saját kezűleg aláírt, János a püspök „germanus"-aként szerepel, ami viszont azt jelenti, hogy mindkét szülőjük ugyanaz volt.6 6 így — noha jóval több adat nevezi az Ernuszt-íiúkat „carnalis"-oknak, amit talán az indokolt, hogy elsősorban az atyai örökségről volt mindig szó — a valószínűség a mellett szól, hogy mindkettőjük anyja Katalin asszony volt. Ez elfogadhatóvá teszi az 1476-os adatot, hogy az özvegy a püspök anyja, megmagyarázza azt, hogy Zsigmondnál volt a két testvérnek nemcsak atyai, hanem anyai öröksége is, viszont változatlanul érthetetlennek teszi a két édestestvér közti nagy korkülönbséget, még akkor is, ha ez nem 24, hanem csak 19-20 év volt. Zsigmond püspök — szemben az olasz jelentéssel — már Mátyás életében az ország egyik legtekintélyesebb főpapi politikusának számított. Ezt igazolja az, hogy a király — Szapolyai István főkapitány időleges távolléte idejére — egy ízben ő rá bízta a meghódított Alsó-Ausztria kormányzását.6 7 Mátyás halála után Miksa római király pedig azzal akarta lekenyerezni, hogy felajánlotta számára a salzburgi érsekséget.6 8 Püspöksége idején azon főpapok egyike volt, akik gyakrabban vettek részt a király szűkebb tanácsa ülésein.6 9 Uralkodója halála után egyike volt azon kevés püspöknek, akik Corvin János trónörökösödését támogatták, mint ahogy vele együtt természetesen öccse, az ifjabb János is. A csontmezei csata után ő volt Corvin négy követének egyike, akik 1490. augusztus 10-én létrehozták a herceg és az új király közti megegyezést. 15-én Corvinnal és pártja vezetőivel együtt ligát kötött a másik párt irányítóival, többek közt Filipec kancellárral, Nagylucsei nádorhelyettes-kincstartóval, és Bakócz királyi titkárral. Amikor II. Ulászló cseh hívei augusztus 28-án menlevelet adtak ki Corvin és hívei számára, abba őt is 64 Df. 231 955. 65 Df. 232 032. 66 Dl. 88 882. 67 Kubinyi, Matthias Corvinus i. ra. 209. 68 Kubinyi András, Két sorsdöntő esztendő (1490-1491), in: Történelmi Szemle 33. (1991) 51. 69 Kubinyi András, Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, (METEM könyvek 22.) Bp. 1999, 79. 70 Kubinyi, Két sorsdöntő i. m. 27-28.
