Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 27 mellőzendő." Ezt követően a levél beszámol a legfontosabb dolgokról: Pulszky megjött Fehérvárról, ahol erő alkalmazása nélkül sikerült a zsidók elleni hangulatot lecsillapítani; a vasi alispán jelentése alapján, Vasba és a környező megyékbe Csány Lászlót és Széli Józsefet „meghatalmazott biztosokul" kinevezték. Végül sürgeti a beszámoló a külföldön lévő katonaság hazahozatalát és a váltópénz biztosítását. Az utóbbiról megjegyzi: „Ez örökös lázongásban tartja az embereket. Minden esetre itt erélyes lépés szükséges, mind a jelen szükség kielégítése, mind a jövendő szempontjából.12 8 Batthyány és a Bizottmány kapcsolata ezek szerint egyoldalú volt: a megbízó irattól eltekintve nem ismerünk a MOIB-hoz intézett miniszterelnöki levelet. Ez azt jelenti, hogy Szemere szóbeli instrukciókat kapott (innen az utasítás március 27-én, hogy a hatóságok ezentúl a Bizottmánynak jelentsenek), s a meghagyást, hogy valóban a teljes önállóság alapján, a nádori felhatalmazásban szereplő széleskörű és országos „intézkedési hatósággal" rendelkezzenek a rend fenntartása érdekében. Ez volt a feltétele az eredményes ténykedésnek, amely lehetővé tette az azonnali reagálást március 29-én és április 10-én a katonasággal kapcsolatos problémákra, vagy ugyancsak április 10-én a tragikusra fordult Vas megyei események miatt Csány és Széli azonnali kinevezésére. Ismereteink szerint a Miniszteri Bizottmány utolsó intézkedésével április 18-án arra utasította Csányt és Szélit, hogy a kóborlók ellen működjenek együtt a stájer hatóságokkal.12 9 Szemere és Klauzál április 20-án letették az esküt,130 és Szemere mint belügyminiszter még ezen a napon értesítette a hatóságokat a MOIB megszűnéséről. Egyben elrendelte, hogy ezentúl ötnaponként küldjenek jelentéseket és azt a belügyminisztériumnak címezzék.13 1 A Miniszteri Bizottmány szerepe a hatalomváltás napjaiban Batthyány váratlan lépésére, amivel bejelentette leendő minisztériumának névsorát — láttuk — kényszerből került sor. Csak ez után intézkedhetett arról, hogy létrehozza a Miniszteri Bizottmányt. A nádor jóváhagyó kinevezésével ezek a személyek nem egyszerűen mint a miniszterelnök megbízottai, hanem mint a leendő kormány tagjai léphettek fel. A Bizottmány személyi összetétele is szerencsés volt. A fővárosban tartózkodó Klauzál Gábor alelnöke volt mind a városi, mind a megyei Választmánynak. Az iránta így kifejezett bizalom, helyzetismerete és addigi szereplése alapján magától értetődő volt, hogy ő legyen a Bizottmány elnöke. Szemerének, mint leendő belügyminiszternek a kiválasztása is logikus. Ο mint Borsod megye volt alispánja rendelkezett igazgatási tapasztalatokkal. Megbízatása számára kétségtelenül gondot jelentett, hiszen ő készítette azt a sajtótörvényt, amelyet március 22-én az ifjúság nyilvánosan elégetett. így nem utazhatott addig, amíg a módosított javaslatot, amely a biztosítékot (kauciót) a felére csökkentette, be nem nyújtották az alsóháznak. Szemere így is gondterhelten 128 Batthyány iratai 285-286. 129 Batthyány iratai 348. 130 Batthyány iratai 295. 131 BM közösen kezelt iratok 1848:5. Ennek az értesítésnek nyomtatott változata másnap elkészült, s 23-án megküldték a hatóságoknak; uo. 1848:982.
