Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301

310 KUBINYI ANDRÁS risa, vitézlő Zelai Pál által küldött neki. Ez a — meg nem nevezett — összeg azért a munkáért járt neki, amelyet a Tamás bíboros esztergomi érsek legátusi székén (in sede curie legationis) Ernuszt Jánosnak Szerecsen Lajos és Gyulai János ellen folytatott ügye vitelében tett. Csázmai Márton nagyon meg lehetett elégedve az összeggel, ugyanis az oklevél végén magát Ernuszt kegyébe és bőkezűségébe (gratie et liberalitati) ajánlotta.33

Ebből nyilvánvaló, hogy az őrkanonok, aki a prépostja által vezetett bíróság előtt járt el, Ernuszt érdekeit hathatósan képviselte. Mint láttuk, ennek ellenére Ernuszt mégsem volt az eredménnyel teljesen megelégedve. 1519. június 28-án Cesius András csázmai prépost és zágrábi kanonok legatusi auditor és commissarius ítélőszéket ült reggel, a legátusi ügyek intézése szokott órájában és helyén, Tamás esztergomi bíboros pápai legátus budai házában. (Mane, hora et loco audiendis causarum legationis huiusmodi solitis et consuetis.) Ekkor megjelent előtte a legatusi kúria egyik ügyvédje, a nem nemes Devi Gáspár mester, mint a Hampónak is nevezett nagyságos Ernuszt János prokurátora, és — ahogy az oklevél mondja — még a fellebbezések benyújtására megszabott időn belül benyújtotta a fellebbezési cédulát (quandam appellationis papiri cédulám.) A legátusi ügyhallgató jegyzője, Olaus Johannis Bangk de Medelfardia által szó szerint átírt cédula tartalma a következő: C(h)esius meghozta az elsőfokú ítéletet az Ernuszt, mint felperes, és a nemesnek állított (quosdam assertos nobiles) Gyulai János és Szerecsen Lajos alperesek közötti perben. A per tárgya az Ernusztot érintő örökölt ingóvagyon, így kupák, ezüstneműk, gyöngyök, ékkövek, különböző ékszerek, kincsek, számos vár és bánya jövedelmének eltulajdonítása, összesen 1 300 000 Ft értékben, továbbá az a hír, hogy néhai Zsigmond pécsi püspököt, a felperes apai ágú (carnalis) testvérét erőszakosan megölték az alperesek vagy egyikük rendelkezésére, tudtával és megbízásából (Sigismundus... fuerit interfectus violenter ordinationi, scientia ac procuratione dictorum in causam attractorum aut alterius eorum.) Az utolsó vádpont egy állítólagos, hamis végrendelet készítése volt.34

Az ítélet szövegére nincs utalás. 1519. október 9-én azután II. Lajos két oklevelet állított ki. Az egyikben megbízta a budai káptalant, hogy idézze meg Ernuszt Jánost az oklevél keltétől számított 32. napra a Szerecsen Lajos és Gyulai János elleni perben maga elé, a másik pedig az Ernusztnak szóló idézőlevél volt. Ε szerint az előbb a király előtt folytatott perüket Tamás esztergomi bíboros és pápai legátus ítélőszékére tették át, ahol valamiféle ítélet is született (ibique quodammodo etiam decisa), de mind Ernuszt, mind pedig Szerecsen Lajos és Gyulai János a római kúriába, az apostoli székhez fellebbeztek. A király azonban nem óhajtja a feleket költségekbe verni, ezért egész tanácsa határozatából (ex deliberatione totius consilii nostri) királyi tekintélyéből elrendelte, hogy mind Ernuszt, mint ellenfelei fellebbezésével szemben ő fog tanácsával együtt (cum consilio nostro) ítéletet hozni. Ezért jelenjen meg az oklevél keltétől számított 32. napon összes bizonyítékaival együtt előtte, ahol épp tartózkodni fog. (Ubicunque tunc deo duce constituemur.) A király tehát személyes bíráskodása alá vonta az ügyet. A budai káptalan Páldi Pál mester 33

Df. 232 518. 34

Df. 232 528.