Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
302 KUBINYI ANDRÁS sítés járt, miért nem foglalkozik ezzel a római Szentszék? A hagyaték összege is látszólag teljesen hihetetlen, még ha a pécsi püspök az ország egyik leggazdagabb emberének is számított. Ha arra gondolunk, hogy Mátyás király bevételei évi 500-750 000 Ft között ingadoztak, és csak ritkán érték el a 900 000-et,4 ez a vagyon még hihetetlenebbnek tűnik. Az ügy, úgy vélem, feltétlenül megérdemli a részletesebb vizsgálatot. Ennek érdekében a per korábbi, magyarországi szakaszából fennmaradt (és sajnos erősen hiányos) anyagából kell kiindulnunk, majd pedig a felperes családdal, illetve az alperesekkel kell foglalkoznunk. Az nyilvánvaló, hogy a felvetődött (és felvetendő) kérdésekre teljesen megnyugtató választ nem adhatunk, csupán hipotéziseket állíthatunk fel. Ennek ellenére az egész ügy, és annak szereplői nagyon sok tanulságot nyújtanak a Jagelló-kori hazai viszonyok megértéséhez 1.) Az Ernuszt Zsigmond halála és hagyatéka ügyében folytatott per Ernuszt Zsigmond pécsi püspök feltehetően 1505. nyár végén halhatott meg. Július 10-én egy méltóságsorban még püspökként szerepel.5 Október 13-án a pécsi püspöki szék állítólag üresedésben van,6 november 19-én pedig Szatmári György váradi püspök értesíti Batthyány Boldizsárt, hogy elfogadta a pécsi püspökséget. Batthyány — akkor Ernuszt János várnagya — ugyanis ura érdekében írt Szatmárinak, mellesleg a titkos kancellárnak.7 A pápa december 19-én már kinevezte az új püspököt,8 ami azt jelenti, hogy az elődnek jóval korábban meg kellett halnia, hiszen a magyar király „prezentálta" az utódot a Szentszéknek. A nyár vége mellett szól, hogy Szerecsen Lajos, akit Ernuszt János majd beteg bátyja meggyilkolásával vádol meg, október 12-én alországbíróként vett részt a híres „rákosi végzés" kiadásában.9 Az ügy jogi útra viszonylag későn, 1506. március 16-án terelődött. Ekkor ugyanis megjelent a zágrábi káptalan előtt nemes Palicsnai Mikulasich Miklós, Csáktornyai Ernuszt János ügyvéde, és tiltakozást jelentett be. Ε szerint Gyulai János pécsi várnagy és Mesztegnyői Szerecsen Lajos, valamint Cupi Albert mester aszuágyi főesperes és pécsi kanonok, eltitkolták előtte bátyja, Zsigmond pécsi püspök súlyos betegségét, majd néhány napig halálát is. Ez idő alatt Zsigmond püspöknél, mint idősebb testvérnél lévő, és a két testvér összes birtokát érintő okleveleket, valamint ingóságokat, azaz készpénzt, szőnyegeket és ékszereket eltulajdonították. Mivel a két testvér osztatlan birtokközösségben volt, ezek mindkettőjüket illették, és részben atyjuktól, Ernuszt Jánostól, Mátyás király kincstartójától szálltak rájuk, részben saját javaik voltak. Gyulaiék ezzel megszegték a hű-4 András Kubinyi, Matthias Corvinus. Die Regierung eines Königreichs in Ostmitteleuropa 1458-1490, (Studien zur Geschichte Ungarns, Bd. 2.) Herne 1999, 64. 5 Dl. 71 099. 6 Magyar Katolikus Lexikon, III. k. Bp. 1997, 252. 7 Iuányi Béla, A körmendi levéltár missilis levelei, (Körmendi füzetek 5. sz.) Körmend 1943, 9. 41. sz. 8 Josephus Koller, História episcopatus Quinqueecclesiarum, Tom. V Posonii et Pesthini 1801, 10-15. 9 Martinus Georgias Kovachich, Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hungaros, II, Budae 1800, 334.
