Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: II. András király "új intézkedései" II/251
II. ANDRÁS KIRÁLY „ÚJ INTÉZKEDÉSEI" 267 lamint nőtestvére, akit Gertrúd királyné, II. András felesége hívott be szülőföldjéről). Adolf Magyarországon idegen származású, meráni volt, diplomáciai szolgálatait a pápánál, a császároknál és különböző fejedelmeknél az uralkodó és neje vette igénybe. A megadományozás kifejezetten Gertrúd és testvérei: Bertold kalocsai érsek, Eckbert bambergi püspök és Henrik isztriai őrgróf kérésére történt. A meráni érdekcsoport tehát közbenjárt az uralkodónál emberük érdekében, II. András pedig annál könnyebben tett eleget kezdeményezésüknek, mivel elvei közé tartozott — persze, nyilván nem függetlenül attól, hogy felesége idegen országból jött — a hű jövevények szerfeletti gyámolítása. Az elnyert föld Szepesben feküdt, Poprád fölött. Az oklevél szerint ezt a király már korábban Sebesnek adta (akin mást, mint Hontpázmány nembeli Tamás fiát nem érthetünk), tőle visszavéve Eckbert bambergi püspöknek juttatta. Immár nem első eset rövid néhány év alatt, hogy az eladományozott földek viharos sebességgel forognak különféle tulajdonosok kezén. Emlékezhetünk, hogy Szentgyörgy prédium is a hozzá tartozó falvakkal eredetileg Csépán báné volt, nyilván királyi adomány révén, majd az uralkodó tőle elvéve Hontpázmány nembeli Sebes királyi pohárnokmesternek adományozta el. Ε szepesi föld sorsa jó lehetőséget teremt arra, hogy betekinthessünk az „új intézkedések" boszorkánykonyhájába. Első adománybirtokosa Sebes volt, a juttatás időpontjáról nincs információnk, de csakis az 1205 vagy az azutáni évek valamelyike jöhet szóba. Tekintettel arra, hogy a bambergi püspök 1208-ban érkezett Magyarországra, rögvest, még ez évben neki adhatta a király ezt a téres ingatlant. Eckbert azonnal hozzálátott az uradalom megszervezéséhez, hiszen 1209-ben, amikor az tőle Adolf birtokába került, a prépostot Lutuinus, a bambergi püspök curialis comese, azaz magántisztviselője iktatta be. Ez azt jelenti, hogy 1205 és 1209 közti négy (vagy még kevesebb) esztendőben e Poprád fölötti földnek királyi juttatás eredményeképpen immár harmadik tulajdonosa volt. Ez arra mutat, hogy a donációkban megállapodottságot, tervszerűséget aligha kereshetünk, annál inkább sietősségét, kapkodást, rögtönzést, ami megfelel András király könnyelmű természetének. A szepesi ingatlan hatalmas lakatlan területet ölelt fel, a határjárásban Izsákfalvát leszámítva csupa vízfolyás, azaz természeti határjel szerepel. 1210-ben egyetlen királyi oklevelet ismerünk, amely tárgyunk szempontjából értékelhető arengával rendelkezik, ez — bár más szavakkal — ugyanazt fejezi ki, mint az 1208-1209. évekből megismert, az ajándékozás magyarázatául szolgáló elvi indoklások: „A királyi felséget ékesítő számos erény közül a határtalan bőkezűség (inmensitas largitatis) ítélhető ajánlatosabbnak és kiválónak; a királyi felség érdeke bőven osztó kezét (manus largitatis) bőségesen (copiose) kiterjesztenie az érdemeket nem szerzőkre is, [de] sokkal bőségesebben (habundancius) kell a hívek kiemelkedő szolgálatait birtokok szétosztásával (distribucio) viszonozni" (.recompensareJ.8 4 Ebben az oklevélben felbukkan az 1217-ből dokumentálható (a generalis distribucio 'általános osztozkodás' kifejezésben előforduló) distribucio szó, amely az „új intézkedések" egyik kulcsszavának minősíthető. Ez azt bizonyítja, hogy az 1217-ben néven nevezett és az 1210-ben kevésbé frappánsan körülírt politikai gyakorlat egynemű. Mert hogy valóban általános osztozkodás folyt mái· 1210-ben, az arenga azon megjegyzése mutatja, miszerint a király-84 Bgl. I. 60. (Reg. Arp. 255. szám).
