Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
22 URBÁN ALADÁR maga mondotta ki Varasd város azon végzésének megsemmisítését, ,,melly szerint az izraeliták a városboli kitakarodásra köteleztetnek."10 1 Ezekben a napokban több ilyen jellegű intézkedésről nem tudunk. A Pesten április 19-én kirobbant zsidóellenes zavargásokkal már a kormánynak, személy szerint Batthyány Lajosnak kellett foglalkoznia. A Miniszteri Bizottmány és a parasztmozgalmak A Miniszteri Bizottmánynak százat meghaladó intézkedése között számos a megyei parasztmozgalmakkal kapcsolatos. Ezek a megmozdulások többnyire korábbi sérelmekből fakadtak, bár akadtak olyanok is, amelyek magyarázatát —• Csány és biztostársa egyik jelentésének szavaival — „a szabadságruli fonák eszme" létével magyarázták. Az első hatóság, amely a népnek „az urak és a zsidók elleni ingerültségéről" adott hírt, Zala megye volt. A Bizottmány ebben az esetben a megyének a Helytartótanácshoz intézett jelentésére hivatkozhatott, s március 30-án egyben arra figyelmeztetett, hogy az intézkedéseket foganatosító megyei választmány olyan egyénekből álljon, „kik iránt a népnek bizodalma van, és szavok a nép ingerültsége lecsillapítására hatással bír".102 Hasonló, a lakosok megnyugtatását sürgető választ kapott március 31-én Turóc megye alispánja „a jobbágyok úrbéri adózásainak és tartozásainak megszüntetéséből eredő zavarok" elhárítására.10 3 Április 5-én Veszprém megye alispánjának elismerését fejezte ki a Bizottmány, hogy a tótvázsonyi és szilasbalhási nyugtalanságokat a megyei rendre ügyelő választmánnyal együttműködve, a katonai erő alkalmazása nélkül sikerült lecsendesítenie.10 4 A Bizottmány tanácsai, hogy a megyei hatóságok a lakosság megnyugtatására a nép bizalmát bíró személyeket alkalmazzanak, abból fakadt, hogy a megítélésük szerint elszigetelt rendzavarások miatt nem tartották indokoltnak, miszerint az egyébként kislétszámú katonaságot egyik helyről a másikra vezényeljék. Ezért a Gyoma mezővárosa által korábbi, a legelő elkülönözés során támadt sérelmét erőszakos foglalással korrigálni akaró — tettlegességhez nem folyamodott — igényét április 7-én meggyőzéssel javasolták leszerelni. Eszerint a lakosokat figyelmeztessék, hogy „a törvényeket mind addig, míg fen állnak, tiszteletben tartsák", másrészt „a tettleges erőszakot" a törvény megtorolja, s a tettesek „minden okozandó kárért felelősek lesznek".105 Ugyanezen a napon Ung megyének adott válaszában a Bizottmány tudomásul vette, hogy az alispán nem tartja kívánatosnak a nemzetőrség szervezését, mert az ingerültséget okozna, de közölte: a katonaság kis létszáma miatt az egy századnyi gyalogság kérését nem tudja teljesíteni.10 6 Ugyancsak április 7-én a MOIB körlevelet intézett a felvidéki megyékhez, amelyben kijelentette, hogy katonaságot nem tud küldeni. Azt javasolta, 101 Batthyány iratai 290., 326. 102 Batthyány iratai 207-208. A Batthyányhoz intézett márc. 29-i jelentést ld. uo. 201. 103 Batthyány iratai 217. 104 Batthyány iratai 256. 105 Batthyány iratai 267-268. A megyei hatóság eljárása sikeres volt. Ld. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Közoktatásügyi Kiadó, 1951. 180-182. 106 Batthyány iratai 269-270.
