Századok – 2001
FOLYÓIRATSZEMLE - Michael; Eleanor: Szentek és náci csontvázak I/247
FOLYÓIRATSZEMLE 247 németek pénzt zsaroltak ki tárgyalópartnereiktől. Az 1944. március 19-i német megszállással Eichmann és az ország zsidótlanításának elvégzésére létrehozott különleges Gestapo-osztag is megérkezett Magyarországra, ahol a deportálástól való megmenekülés ígéretéért cserébe luxuscikkeket, festményeket stb. csaltak ki a Zsidó Tanácstól. Eichmannal és különítményével párhuzamosan Kurt Becher Obersturmbannführer is felállította luxuskivitelű főhadiszállását az egyik legnagyobb zsidó család, a Weiss-família kötelékébe tartozó Chorin Ferenc villájában, ahol Eichmannéktól függetlenül ő is tárgyalásokba kezdett a zsidóság képviselőivel. Becher állítólag azért jött Magyarországra, hogy lovakat vásároljon, valójában azonban a Weiss Manfred-műveket akarta árjásítani az SS számára. A Becher és a tulajdonosok között létrejött megállapodás értelmében az SS 25 évre bérbe vette a Weissműveket — nevetségesen alacsony 3 millió birodalmi márkás áron —, cserébe a Weiss-család 48 zsidó és nem zsidó tagja hagyhatta el épségben Magyarországot. A szerző írását a politikai-diplomáciai zsarolással, a zsidóknak a szövetséges nagyhatalmakkal folytatott alkudozás során túszként való felhasználásával záija. Tárgyalások zajlottak többek között például 1944. augusztus 21-én a svájci St. Margarethében, ahol az American Jewish Joint Distribution Committee (Amerikai Zsidó Egyesült Szétosztó Bizottság) képviseletében Saly Mayer, valamint Kasztner Rezső és Becher folytattak megbeszéléseket. Jóllehet Becher indulatosan visszautasította, hogy a németek embereket cserélnének pénzre, vagy különböző árucikkekre, augusztus 29-én 50 millió dolláros követeléssel állt elő, amelyet szeptember 6-án 25 millió dollárra csökkentett. Himmler sem tétlenkedett. 1945. március 21-én levelet írt a svéd Felix Kerstennek. A készpénzre és a béketárgyalásokra vonatkozó utalásoktól mentes magánlevélében kifejtette, hogy kész együttműködni a zsidóknak a koncentrációs táborokból való kiszabadításában. Három nappal ezután Kersten értesítette erről a World Jewish Congress (Zsidó Világkongresszus) stockholmi kirendeltségén dolgozó Hillel Storch-ot. Egy hónappal később pedig létrejött a találkozó Himmler és Storch helyettese, Norbert Masur között, aki szerette volna elérni, hogy a haláltáborok poklát túlélt zsidókat már ne gyilkolják meg. Himmler pénzt és tökéletes titoktartást követelt az Endlösunggal ellentétes akcióval kapcsolatban. Kézzelfogható eredményeket azonban nem sikerült elérni, mivel Hitler — egy Reuters-jelentésből értesülve Himmler magánakciójáról — megfosztotta a hatalmától Himmlert. Himmler a várható felelősségre vonás elől, 1945. május 23-án egy ciánkapszula elharapásával öngyilkosságba menekült. History Today, Vol. 48, No. 6. (June 1998), pp. 28-34. BK Eleanor Michael SZENTEK ÉS NÁCI CSONTVÁZAK Eleanor Michael Edith Stein 1998. október 11-i szentté avatásának alkalmából idézte fel a zsidó származású német filozófus, majd karmelita nővér életútját. A katolikus egyházfők közül a zsidó-keresztény párbeszédért talán legtöbbet tevő II. János Pál az Auschwitzban mártírhalált halt Stein szentté avatásával felélesztette az apáca boldoggá avatását kísérő polémiát. Az 1987 májusában, Kölnben tartott boldoggá avatási szertartáson a pápa „Auschwitz mártír szent"-jének nevezte Steint. Hangsúlyozta „Izrael lányának" zsidó gyökereit, s kijelentette, hogy a keresztény hitre térése nem jelentette a zsidó gyökereivel való szakítást. A katolikus egyházfő szavai azonban heves vitákat váltottak ki a zsidó közösségben, hiszen Stein nem katolikus vallása, hanem zsidó származása miatt vált a náci halálgépezet áldozatává. Voltak, akik úgy érezték, hogy a pápa szavai mögött részben az egyháznak a náci időszak alatt tanúsított ellentmondásos szerepének, valamint XII. Pius pápa és a német diktátor közötti — hasonlóképpen ellentmondásokkal terhes — kapcsolat elkendőzése állt. A vallásos zsidó családba született Edith Stein akkulturálódott, asszimiláns zsidóként nőtt fel Németországban. A magát 14 évesen ateistának valló, kiemelkedően intelligens fiatal lány gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után Breslauban pszichológiát, majd a fenomenológia neves képviselője, Edmund Husserl tanítványaként Göttingenben filozófiát hallgatott. Családalapításra vonatkozó álmai beteljesületlenek maradtak. Egyetemi társa Hans Lipp végül nem kérte meg a kezét, egy másik, fenomenológiával foglalkozó egyetemi társával, Roman Ingardennel kialakuló szoros kapcsolata pedig a férfi Krakkóba való költözésével életük végéig tartó meghitt levelezéssé szelídült. Stein életében az első fordulópontot az első világháború hozta, amelyben a keleti fronton odaveszett barátja és mentora Adolf Reinach, akinek halála mélyen megrázta Steint. A Husserl