Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 17 Április 11-én a Miniszteri Bizottmány még egy fontos ügyben fordult a főparancsnokhoz: a minisztérium megérkezéséig függessze fel a középponti vasúttársaságnál szolgáló szabadságos katonák visszahívását ezredükhöz, mert az a közlekedést lehetetlenné tenné.7 6 Lederer másnap arra hivatkozott, hogy a rendelkezést az uralkodó adta ki, így ő csak azt javasolhatja, hogy az ideiglenes szabadságon lévő és pótolhatatlan személyek esetében a nádor közbenjárását kérjék. A MOIB ekkor április 13-án azt kérte, hogy Lederer a nádor megérkezéséig halassza el az említettek visszahívását.7 7 Ezekben a napokban a Bizottmánynak a főparancsnokkal folytatott levelezésében megjelenik a figyelmeztetés, hogy a minisztérium rövidesen megérkezik és átveszi az ország kormányzását. Ennek igen határozott kinyilvánítását tartalmazza az a levél, amelyet a MOIB április 12-én intézett Ledererhez. Ez a megkeresés annak kapcsán keletkezett, hogy a bécsi hadügyminisztérium a Dunántúlon állomásozó Hardegg vasasezred egy részének Várasd megyébe szállításáról rendelkezett, miközben az alakulatról a Bizottmány már korábban intézkedett. Emiatt, valamint azért — mint a levél mondja — mivel ,,az országban létező katonaság felett az ujjabb törvények szentesítése óta a jövőre egyedül a magyar hadügy ministérium rendelkezhetvén", a Bizottmány azt kívánta, hogy az érintett lovasság alakulatai a helyükön maradjanak.7 8 A határozott fellépés nem jelentett merev elzárkózást a főparancsnokság olyan ügyeivel kapcsolatban, amelyekben a Bizottmány által igényelt ellenőrzés jogát a másik fél elismerte. így amikor Lederer április 12-én közölte, hogy Bécsből a tüzérszertár részére újtípusú gyutacsok érkeznek, a MOIB még aznap közölte: azonnal intézkedett, hogy a szállítmány annak idején akadály nélkül jusson rendeltetési helyére. Egyetlen kikötése az volt, hogy a küldemény megérkeztekor a hajómester jelentse azt Rottenbillernek, a pesti nemzetőrség parancsnokának.7 9 Batthyány és Kossuth április 14-én megérkeztek Pozsonyból, s a minisztertanács április 15-én megtartotta első ülését a fővárosban. Másnap, április 16-án megszületett a döntés, hogy az Észak-Itáliában tartózkodó Mészáros Lázár hazaérkezéséig a hadügyi tárca ügyeit Batthyány miniszterelnök fogja intézni. Erről a Miniszteri Bizottmány még aznap értesítette Lederer tábornokot, felszólítva, hogy „a jövőre nézve azon jelentéseit, mellyek szorosan a katonaságot illetik, egyenesen az említett minister elnökhöz intézni, azokat pedig, mellyek a köz csend és rend fentartására vonatkoznak, ide terjeszteni szíveskedjék".80 Utóbbi megjegyzés azzal kapcsolatos, hogy a Bizottmány április 20-ig még működött, de ismereteink szerint a hátralévő napokban nem került kapcsolatba a főparancsnokkal. Batthyány április 17-én bocsájtotta ki rendeletét az országban és kapcsolt részekben található katonai főparancsnokságokhoz figyelmeztetve azokat, hogy az új törvények értelmében minden parancsot és rendeletet kizárólag a magyar 76 Batthyány iratai 301. 77 Batthyány iratai 320; Böhm, A főhadparancsnokság 266. A Bizottmány ápr. 15-én MOIB 1848:476. szám alatt a vasúttársaságtól kérte az érintett személyek kimutatását. A májusban érkezett választ ld. OL H 12 BM közösen kezelt iratok 1848:2268. 78 Batthyány iratai 313; a Bizottmány korábbi intézkedése uo. 288-289. 79 Batthyány iratai 321. 80 Batthyány iratai 335.
