Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba: Dokumentumok Haynald Lajos 1849. júniusi hivatalvesztésének történetéhez I/169
174 FAZEKAS CSABA helyzetbejuttatását" szeretné a kormány elkerülni. Ezt követően Jaross sem halogathatta tovább Haynald eltávolítását, melyre 26-án került sor. (Ld. 6. sz. dokumentum.) A káptalani helyettes helynök fenntartotta véleményét, miszerint Haynald ártatlan és jó tulajdonságokkal bíró személy, ugyanakkor — nyilván a minisztérium elvárásaival összhangban — kifejezte készségét, hogy éber figyelemmel kíséri az eltávolított irodaigazgató politikai tevékenységét. Haynaldot bántotta, hogy első politikai természetű döntése nyomán hazaárulónak bélyegezték, és (Jaross utóbb említett levele szerint) 27-én hazautazott Szécsénybe, ott várta meg a harcok végét. Világos után Simor János Bécsben kultuszminisztériumi osztálytanácsos lett, s nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy a fegyverzaj elültével a lemondatott Hám helyére július 21-én kinevezett, császárhű Scitovszky János esztergomi érsek újra Haynaldot nevezte ki főegyházmegyei irodaigazgatójának. Ugyanakkor Haynald is igyekezett élni a visszakapott pozícióval. Vallomása nyomán szüntette meg a pesti haditörvényszék az eljárást Jaross Vince ellen, utóbbi kanonoki stallumát is megtarthatta.24 A szabadságharc bukását követő egyházpolitikai helyzetben — mint egy méltatója írja — valósággal „predesztinálva" volt arra, hogy püspöki széket kapjon, hiszen a bécsi udvar érdekei megbízható főpapok kitüntetését követelték meg.2 5 S mivel az erdélyi püspökről, Kovács Miklósról úgy tartották, hogy bár maga konzervatív, mégis magyarbarát környezete által könnyen befolyásolható, ezért Kovács 1852-ben bekövetkezett halálakor Haynaldnak ítélték a püspöki széket.26 DOKUMENTUMOK 1. A kormányzóelnöki iroda átirata Horváth Mihály vallás- és közoktatási miniszterhez az esztergomi főkáptalan tevékenységével kapcsolatban2 7 Palkovics Károly esztergomi kormánybiztos f. folyó] e.[sztendei] május 8áról a kormányzó úrhoz tett jelentésében az esztergomi főkáptalan szellemére vonatkozólag így ír: „Az esztergomi főkáptalan szelleme, melly az/, alatt mellékelt,28 általam régi tudomásomnál s mindenhol szerzett adatoknál fogva lelkiismeretesen szerkesztett jellemjegyzésekből bővebben kiismerhető, nemigen dicséretes. Miután azonban az egyházmegye kormányzatába az összes káptalan be nem folyik, az ellenségnek pedig pénzbeli vagy egyéb jóakaratból segélyt nem adott, nyugta-24 Szittyay, i.m. 40. Az egyháziak ellen folyt eljárásokra: Hermann Egyed: A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. Gödöllő, 1932. A témáról ld. még: Zakar Péter: Megtorlás az 1848/49-es magyar hadsereg tábori lelkészei ellen. In: Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon. (Szèrk.: Hegedűs András - Bárdos István) Esztergom, 1999. 93-115.; Uő: Haynau egyházi áldozatai. In: Aetas, 2000. 1-2. sz. 62-81.; általánosságban ld. még: Hermann Róbert: Megtorlás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után. Bp., 1999. (Változó világ. Történelem, 27.) klny. 95-96. 25 Tóth, i.m. 475. 26 Részletesen: Eckhart, i.m. 272-274. 27 MOL. H 2. (=A Miniszterelnökség, az Országos Honvédelmi Bizottmány és a Kormányzóelnökség iratai) 6892/1849. sz. 28 Nem található az iratok mellett.
