Századok – 2001

DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba: Dokumentumok Haynald Lajos 1849. júniusi hivatalvesztésének történetéhez I/169

DOKUMENTUMOK HAYNALD LAJOS 1849-1 HIVATALVESZTÉSÉHEZ 171 Ugyané dilemma elé került Haynald Lajos is, akit az 1847 szeptemberében elhunyt Kopácsy József esztergomi érsek helyét káptalani helynökként ideiglenesen betöltő Kunszt József nevezett ki főegyházmegyei irodaigazgatónak. Ez a megbízatás az 1848-ban amúgy is forró légkörben felértékelődött, hiszen a Batthyánykormány által esztergomi érsekké kinevezett Hám János szatmári püspök ténylegesen nem vette át a főegyházmegye kormányzatát.1

2

Az érsekség területén élő papság jó része konzervatív politikai nézeteket vallott, bár egyesek —• különösen a pesti papság soraiban — az „új eszmék" hívei lettek. Kunszt káptalani helyettesnek nem volt könnyű már 1848 őszén sem megtalálni a kompromisszumot az egyházi érdekek védelme és a változtatásokat (például demokratikus egyházreformot) követelők között. Kiemelkedőek ebből a szempontból a szeptember 5-6-i pesti papi gyűlés határozatai illetve Kunszt azokra adott válaszai.1

3

Haynald egyébként az értekezleten — betegsége miatt — nem vett részt.1

4

Simor János, ekkor a prímási iroda titkára (később győri püspök, majd esztergomi érsek) hosszú levelekben számolt be Haynaldnak a főegyházmegye rendezetlen állapotairól, sérelmezte, hogy a kormány plébánosokat nevezett ki, illetve azt, hogy 1848 végétől az esztergomi prímási palota is gyakran katonai szállásra emlékeztetett.1

5 1849-ben a tavaszi hadjárat következtében újra magyar fennhatóság alá került esztergomi főegyházmegye mozgalmas napokat élt át. Kunszt József káptalani helynök (Piybila és Krautmann kanonokokkal, az említett Simor titkárral és több más egyházi személlyel együtt) nem várta be a magyarok bevonulását, hanem a cs.kir. csapatokkal együtt eltávozott. Kunszt helyét „helyettesített káptalani helynökként" Jaross Vince kanonok foglalta el. A magyar uralom néhány hete nem kevés megpróbáltatást hozott az Esztergomban maradt egyháziakra. Ezeket röviden felidézni —- a Haynald felfüggesztésének hátterét adó események megrajzolásán kívül — már csak a szabadságharc e szakaszának általánosságai, az egyház és a formálódó új, független állam közötti helyi kapcsolatok alakulása miatt is indokoltnak látjuk. Ε néhány hét alatt ugyanis Jaross Vincének több ügyben kellett megtapasztalnia, hogy az új viszonyok az egyház befolyásának, pozícióinak gyors átalakulását hozhatják. Az ismét magyar oldalra álló vármegyei és városi hatóságok, továbbá Palkovics Károly megyei kormánybiztos nemcsak a cs.kir. oldalra állt egyháziak tevékenységének megtorlásával, a többiek Függetlenségi Nyilatkozat iránti hűségre való felesketésével (vagyis politikai szerepvállalásuk megítélésével) foglalkoztak, hanem egy-egy esetben beavatkoztak az egyház és az állam közötti viszonyokba is. Nevezetessé vált például Lakner István Sándor esztergomi főegyházmegyei áldozópap ügye. A hazafias magatartása miatt még február elején áthelyezett Lak-12

Tóth László: Politika és egyházpolitika Haynald Lajos kiadatlan leveleiben. I—II. In: Katholikus Szemle, 1935. 8. sz. 473-481., 9. sz. 561-567.; 474. 13

Idézi: Pál Mátyás: Az 1848-as egyházi mozgalmak hazánkban. In: Religio, 1914. 1. sz. 59-81.; 77-78. Ld. még: Szittyay, i.m. 37-38. 14

Lakatos, i.m. 105. 15

Lakatos, i.m. 106. Illetve Simor leveleiről ld.: Tóth László: Haynald Lajos iratai a Magyar Nemzeti Múzeumban. In: Könyvtári Szemle, 1935. 16. sz. 124-125. Néhány, 1848 augusztusában Haynaldhoz intézett Simor-levelet közzétett: A forradalom és szabadságharc levelestára. (Szerk.: V Waldapfel Eszter) I. köt. Bp., 1950. 368-370., 373-375., 393-394.