Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: Az amerikai küldetéstudat válsága a 19-20. század fordulóján I/149

156 SZABÓ ÉVA ESZTER vagyunk és jövőnk az izolacionizmus politikájának feladását követeli. Gyermeke­inknek úgy kell néznie az óceán felé, mint ahogy egykor a végtelen nyugat felé néztek"3 5 . A nemzet tehát az érettség korszakába lépett. Az ifjúság véget ért, lezárult egy időszak, s a politika azonnal felismerte, hogy megújhodásra van szükség. Ennek fő eszközét pedig a republikánusok többsége az expanzionizmusban látta36 . A fent említett tényezők mellett azonban az újfajta expanzionizmus ideoló­giai támogatására is szükség volt a közvélemény és az erkölcsi fenntartásokat hangoztatok meggyőzése érdekében. Ez az ideológia a Manifest Destiny imperia­lista változatát volt hivatva igazolni az amerikai küldetéstudat idealista vonásai­nak manipulálásával. Akárcsak a mexikói háború esetében, most is a demokrácia áldásának kiterjesztésére, az amerikai nép civilizációs küldetésére hivatkoztak az imperialista törekvések hívei. Ezt az érvet tovább erősítette az ekkoriban teret hódító szociáldarwinizmus áltudományának ideológiája és az angolszász faj fel­sőbbrendűségéről vallott nézetek elterjedése, amelyeket az expanzionisták az im­perializmus racionalizálására használtak fel37 . A szociáldarwinizmus a századfor­dulón vált meghatározó ideológiává az angol Herbert Spencer és követője, az a­merikai William Graham Sumner, John Fiske és John W Burgess munkásságán keresztül. Eszerint a szociológiai elmélet szerint a társadalmi fejlődés alapja a létért való küzdelem és a természetes kiválogatódás, amely öröklött képességeken múlik, és amely felsőbbrendű és alsóbbrendű osztályokat, társadalmakat és fajokat eredményez. Az angolszász faj felsőbbrendűségét fajelméletek sora támasztotta alá mind Európában, mind pedig Amerikában, olyan áltudományos rasszisták közreműködésével, mint Houston Stewart Chamberlain, Comte Arthur de Gobi­neau, vagy Lothrop Stoddard, John R. Commons, Edward A. Ross és Madison Grant38 . Az 1890-es évek expanzionistái számára hatékony érvrendszert és erköl­csi, ideológiai indoklást hordoztak ezek a nézetek. A politikusok mellett egy másik, nagy erkölcsi befolyással rendelkező cso­port, a térítő egyházak, különösen a külföldi missziókkal rendelkező protestánsok találták vonzónak ezeket az áltudományos nézeteket. Az 1890-es években egyedül Kínában több mint 1.000 protestáns hittérítő dolgozott.3 9 Az új nézetek „tudo­mányosan" is alátámasztották a pogányok térítésének, a protestantizmus és a demokrácia terjesztésének jogosságát. Ráadásul a hittérítők tevékenysége szoros összefüggésben állt az expanzionisták céljaival, hiszen ahogy azt a történelmi pél­dák sora mutatta, a nemzet zászlaja követte a Bibliát.4 0 Josiah Strong tiszteletes 34 Maldwyn A. Jones, American Immigration (Chicago: The University of Chicago Press, 1960), 252-253. 35 O'Callaghan, i.m., 84. 3ß Merk, i.m., 231-235. 37 Harold U. Faulkner, Politics, Reform and Expansion 1890-1900 (New York: Harper & Brot­hers, 1959), 216-217; Ernest R. May, Imperial Democracy. The Emergence of America as a Great Power (New York: Harcourt, Brace & World, 1961), 8. 38 Frank Tibor, „'Race' as Value: Social Darwinism and U.S. Immigration", in Frank Tibor, szerk., Values in American Society, Volume 2. (Budapest: Eötvös Loránd University, 1995), 125-126; Blum, és mások, i.m., 481. 39 Blum, és mások, i.m., 481. 40 Faulkner, i.m., 217.

Next

/
Thumbnails
Contents