Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
10 URBÁN ALADÁR az intézkedésére nyilván Batthyány április 3-án, illetve 5-én kelt utasításának támogatására került sor. A két — szövegében egyébként ismeretlen — miniszterelnöki levélre gróf Almásy Móric április 6-án vagy 7-én válaszolt, megígérve a kért jelentést a kincstár állapotáról, illetve azt, hogy folyamatosan gondoskodik a bankjegyek beváltásához szükséges ezüstpénzek szállításáról.3 1 A miniszterelnök rendeleteinek nyilvánvaló ismerete, s a Kamara nyilvánított együttműködési készsége adta a bátorítást a Bizottmánynak, hogy a Helytartótanácstól — valamely általa kezelt alapítvány pénztárából — kérjen kölcsönt a fizetésképtelenné vált pesti takarékpénztár számára.32 A kérés meghallgatásra talált. Gróf Zichy Ferenc már másnap, április 7-én értesítette a Bizottmányt, hogy 50 ezer pengőforint azonnali, másik hasonló összeg későbbi kifizetéséről intézkedett.3 3 A Bizottmányt nemcsak a hatóságok (alispánok, polgármesterek, illetve főbírók), de a jelek szerint konkrét intézkedéseket kérve helyi, a rend fenntartására ügyelő választmányok is megkeresték. Ez történt legalábbis Szolnok esetében, ahonnan aggódó jelentés érkezett az ottani sóraktár és pénztár nem kielégítő, sorezredi őrizetéről. így a Bizottmány április 7-én egyrészt Duschek Ferenc kincstári alelnököt figyelmeztette, hogy az őrzés megerősítésére, illetve az onnan történő pénzszállítások kíséretére a nemzetőrséget kirendelték, másrészt Heves megye alispánját a szükséges rendelkezések megtételére utasították.3 4 Az ilyen eset azonban ritka. Állandó sürgetést igényelt viszont a pénzügyi krízis következménye: a váltópénz hiánya. Április 5-én a Bizottmány arra szólította fel a Kamara elnökét, hogy gondoskodjék Bács megye és Szeged városa számára a szükséges pénzmennyiség leszállításáról.3 5 Ezek az igények hol gyorsabban, hol lassabban teljesültek, megvalósulásuk a jelek szerint erősen függött attól, hogy az osztrák nemzeti bank milyen mértékben volt hajlandó ezüst váltópénzt küldeni. Ezért a Miniszteri Bizottmány a változatlan lakossági nyugtalanság miatt április 8-án a Kamara elnökét a fenti szállítmányok futár útján történő sürgetésére, a pénzkészletekről, illetve az újabb küldeményekről történő jelentésre, illetve a készletek országos szétküldésére, s azokhoz a nemzetőri kíséret igénylésére utasította.36 Az ügyintézés menetére jó példa az április 5-én Szegednek és Bács megyének igényelt ellátmány esete. Április 9-én jelentette a Bizottmánynak gróf Almásy Móric, hogy Szegednek már leküldtek 100 ezer forintot. Bajára a 11-én induló gőzhajóval szállítanak 20 ezer forintot, amit másnap a túloldalra, a pesti hajóállomásra visznek. Ennek őrizetéről — beleértve az éjszakai és a hajóúton történő őrszolgálatot — kérte a kamarai elnök a gondoskodást.3 7 Másnap, április 10-én gróf Almásy reagált az április 8-i meghagyásra, s részletesen beszámolt a Kamara tevékenységéről, pénzbeli ellátottságáról. Eszerint még az április 8-i megkeresés előtt rendkívüli futár útján igényelt pénzt Bécsből, s a 8-ra virradó éjjel 500 ezer 31 Batthyány iratai 257. 32 Batthyány iratai 260. 33 Batthyány iratai 270-271. 34 Batthyány iratai 271-272. 35 Batthyány iratai 255-256. 30 Batthyány iratai 274-275. A levél elsősorban Arad város ellátását sürgeti, de tételesen igényli Szombathely, Besztercebánya, illetve Somogy és Veszprém megyék szükségleteinek kielégítését is. 37 Batthyány iratai 282. Ugyanott a nemzetőrség kirendeléséről szóló utasítás is.
