Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1388 KENYERES ISTVÁN érseki birtokokon az adminisztrátor, valamint az érsekújvári kapitány és várnagy is rendelkezett officiolátussal.11 8 A végvárrendszerhez „idomított" officiolátus-rendszer, nyilván az esztergomi érseki és egri püspöki mintára más helyeken is megjelent, így például Palota és Szigetvár vártartományában is.11 9 A várbirtokok bevételei és kiadásai A várbirtokok gazdálkodásának alapvető forrásai az uradalmi számadáskönyvek, illetve ezek különféle kivonatai. Viszonylag sok számadáskönyv maradt fenn a 16. századból, azonban feldolgozásukra mindeddig alig vállalkoztak, egyedül Sugár István publikációját tekinthetjük példaértékűnek az egri uradalom 1594/95. évi számadásainak mintaszerű feldolgozásával.12 0 Emellett megemlíthetjük még N. Kiss Istvánnak a tokaji és sárospataki uradalmakra vonatkozó kutatásait.12 1 Míg Sugár egyértelműen a fontos felső-magyarországi végvár ellátásának gazdasági forrásait és a jövedelmek védelmi célra történő hasznosítását vizsgálta, így szükségszerűen az uradalom valamennyi bevételét és kiadását górcső alá vette, addig N. Kiss főleg a majorságból származó termények arányát, valamint az uradalmak gazdasági rentabilitását, esetleges kereskedelmi tevékenységüket vizsgálta. Az alábbiakban az egri, sárospataki és tokaji uradalmakra vonatkozó szakirodalmi eredmények mellett néhány további kamarai birtok gazdálkodására vonatkozó kutatásokra támaszkodva kísérlem meg felvázolni a birtokok bevételeinek és kiadásainak főbb jellegzetességeit. A bevételek volumene Először tekintsük át a kamarai várbirtokokból befolyó nettó jövedelmek volumenét, illetve azok viszonyát más kincstári jövedelmekhez. Ehhez két, a korszak gazdaságtörténete szempontjából alapvető jelentőségű összeírást dolgoztam fel.12 2 118 Érsekújvárra ld. Oborni T.: Várkapitányi és officiálisi utasítások i. m. 99-108. Érsekújvári officiálisi utasítások nagy számban: Prímási Levéltár Acta Protocollaria. 1. köt., 4-5. köt.; MOL Ε 554 Városi és kam. ir. Fol. Lat. 1373. MOL MKA Ε 211 Lymbus Series Π. 30. tétel. A számos officiálisi utasítás közül példaként idézhetjük Bajcsi János érsekújvári katona 1574. szeptember 14-én, a Magyar Kamarától kapott officiálisi utasítást (helyesebben ordinatió-t): Bajcsi a nagysarlói officiolátus jövedelmeinek felét kapta meg, az officiolátushoz tartozik: Heölwen, Perbethe, Kissarló, Szentgyörgy, Gyarmat. Főbb pontok: 10 lóval szolgál, nem kap meg minden földesúri bevételt, a király parancsára lovanként 2 Ft-ot, ruhapénzre évi 12 Ft-ot kap. A másik officiális Sklenovit Pál. Officiálisi minőségében az adminisztrátor alá, katonai minőségében pedig a kapitány alá tartozik. A kibocsátók között az alábbiak szerepelnek: Radéczy István egri püspök, Johann Kariing báró kamarai tanácsos és Uzsaly Péter esztergomi adminisztrátor. Utólagos betoldás: Pozsony, 1578. március 26. Károly főherceg rendelete, miszerint Bajcsi a bor és gabona kilenced felét is megkapja. MOL Ε 554 Városi és kam. ir. Fol. Lat. 1373. föl. 151-152. 119 A 16. századi egri officiolátusi rendszerre 1. Sugár /.: A egri vár officiolátusi rendszere i. m. 108-116.; Rúzsás L.: Az egri vár gazdálkodása i. m. 23-24. Az officiolátusi rendszerre — némileg eltérő álláspontot képviselve — általában, illetve Szigetvárra és Palotára ld. Szakály F.: Magyar intézmények 94-104. 120 Sugár I.: Az egri vár 1594/95. évi számadása i. m. 121 N. Kiss /.: Uradalmi gazdálkodás i. m. 122 A két kimutatás történeti statisztikai feldolgozását külön tanulmányban végeztem el. Kenyeres István·. A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a XVI. század második felében, LK,
