Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1288 HEGYI KLÁRA muszlim falu volt: Dienösfalva, Irisac, Fizics és Gyela, ezeknek a lakói is kivétel nélkül iszlamizáltak: e két, legdélibb kerületben már nem találkozunk kevert, keresztény-muszlim falvakkal. A zomboriban még kilenc vegyes vallású falu maradt, egyben, Kargakoriban csak muszlimok éltek.17 8 A három déli náhijében az 1560. évi 24 faluval szemben 1570 körül csak 16-ban élt iszlamizált népesség, a többségben családos, kisebbrészt nőtlen, adófizető muszlimok száma viszont 117-ről 230-ra növekedett. Mindent összevetve: az 1570-es évekre a Duna-Tisza közére Szeged vonaláig „felcsúszott a Balkán", a népességet — kisebb-nagyobb iszlamizált közösségekkel tarkítva — keresztény délszlávok és vlahok alkották. Itt már nagyobb sikerrel lehetett a Balkánon bevett katonaparaszti szervezetek felállításával kísérletezni. Az 1546. évi összeírásban még nincs nyomuk, 1560-ra viszont a három legdélibb náhijében több szervezet, illetve katonáskodó népelem is megjelent, nevezetesen a müszellemeké, a martalócoké és a vlahoké. A titeli, a bácsi és a zombori kerületekben 1560-1561-ben összesen 3644 keresztény adózó egységet, hánét írtak össze, amelyeknek 11 százaléka, 397 háztartás valamilyen mértékben szabados volt. A legkorábban benépesedett titeli náhijébe jutott a legkevesebb (a háztartások 4 százaléka); itt sem müszellemeknek, sem martalócoknak nincs nyoma, a 28 szabados paraszt mind primityur, azaz a 40 lakott falu többségének élén már saját elöljáró állt. A katonaparasztok a bácsi náhijében kezdenek sűrűsödni, amelynek 1491 keresztény háztartásából 91 (=6 százalék) volt szabados: 25 teljesen adómentes müszellem, 4 ugyanilyen kenéz és 62, többnyire kapuadó-mentes primityur. Itt is az elöljárók voltak túlsúlyban a katonáskodásra rendelt müszellemekkel szemben. Az arány a zombori náhijében fordult meg, és emlékeztet a Baranyában tapasztaltra. A kerület 1379 keresztény háztartásából 278 (=20 százalék) szabados számolható össze: 131 müszellem, 60 martalóc, 4 kenéz és 83 primityur, azaz 191 katonáskodásra rendelt paraszt és 87 elöljáró, akik közül csak a kenézek vehetők katonai parancsnoknak, a primityurok közül sajnos lehetetlenség kiválogatni a katonáskodókat.17 9 A bácskai müszellemek azonban még a zombori náhijében sem lepték el olyan sűrűn a falvakat, mint Baranyában, itt mindössze három olyan falu akadt, amelyben két müszellemet írtak össze, a többiben csak egyet-egyet. Többségükkel, 102 müszellemmel három puszta falut telepítettek be Zombor és Baja között. Ε falvakat a náhije összeírásának végén, külön tételben jegyezték be a defterbe, 178 A tisztán muszlim falvak a fenti sorrendben BOA Tapu 554, 322, 257-258, 260, 273, 282, 234. 179 A családfők, a dzsizjét, illetve a kapuadót fizetők számának egybevetése azt mutatja, hogy a primityurok nagy többsége dzsizjét igen, földesúri kapuadót (iszpencsét) nem adott; adómentességük tehát kisebb a magyar bírákénál, akik egyikkel sem tartoztak: valószínű, hogy e kismértékű szabadosság ellenében elvben sem kívántak tőlük tényleges katonai szolgálatot. A mentesség azonban nem következetes. Vannak esetek, amelyekben mind a dzsizje-, mind a kapuadó-fizetők közé beszámították őket, máskor viszont egyik kategóriába sem. Ez utóbbi esetekben gyanakodhatnánk az elöljáróskodást túllépő, talán katonai szolgálatra. A feltételezést azonban nem lehet bizonyítani. Bár az összeírás azt mutatja, hogy ekkorra az adókulcsot negligálva gyakorlatilag minden családfőt dzsizjére köteleztek, ezt nem vehetjük automatikusnak; hiába látszik több primityur dzsizje-mentesnek, azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, hogy valaki a többi lakos közül volt szegénysége miatt mentes, az elöljáró pedig dzsizje-fizető.
