Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
1260 HEGYI KLÁRA pedig adómentes telkekre ültették őket.3 9 Soraikba a Balkánon keresztények is bekerültek.4 0 Zsoldot, fizetést nem kaptak, zsákmányból és rabfogásból éltek. Katonai rendben — bégek, ezredesek, századosok és tizedesek alá osztva — harcoltak, legfőbb elöljárójuk a területi szandzsák-beosztástól független akindzsi-szandzsákbégvolt.4 1 Vagy rablóportyákat vezettek az ellenség országába, vagy a szultáni sereg előőrseként, két-három nappal előtte járva pusztítottak, mérték fel és kémlelték ki a felvonulási terepet, és gyűjtöttek kifaggatható foglyokat. Az oszmánok mind Anatóliában, mind a Balkán-félszigeten sűrű hadi és kereskedelmi úthálózatot örököltek, amelynek biztonsága a birodalom gyakori háborúi, szerteágazó kereskedelmi kapcsolatai és az Arábiába tartó zarándoklatok miatt elsőrendűen fontos maradt. Fokozott őrzését követelték meg a birodalom földrajzi adottságai is, a gyéren lakott hegyvidékek és benépesült folyóvölgyek gyakori váltakozása, meg az utazók számára veszélyes sivatagi területek. Mongol, szeldzsuk, bizánci és szláv előzményeken épült ki az utaknak és az átkelőknek az az egész birodalmat behálózó védelmi és ellátó rendszere, amelyben a főszerepet a derbendzsik játszották.4 2 Az utak felügyeletében természetesen a mellettük álló várak és helyőrségeik is hathatósan részt vettek, a környékbeli lakosság segítsége azonban így is nélkülözhetetlen volt. Veszélyes hegyszorosokat {derbendeket, innen az elnevezés), hidakat, kritikus partszakaszokat, katonai lerakatokat, bányákat, karavánszerájokat, Arábiába tartó karavánutakat őriztek és tátották karban, kísérték az utazókat. Néptelen vidékeken tisztán derbendzsik lakta falvak települtek. Az anatóliai derbendzsik általában több, a balkániak kevesebb mentességet élveztek, ám még ezeknek a helyzete is kiváltságos, többségük leszállított összegű dzsizjével, 10-12 akcséra mérsékelt földesúri kapuadóval, juhadóval, mellé kevés búzával és árpával tartozott.43 A 16. század derekán megreformálták és kiszélesítették a főutak megállóhely-hálózatát, amelynek kiszolgálására a környező falvak speciális adóit és munkáját rendelték; a rendszerben a kiszolgáló ráják (menzilkesek) is privilegizált státuszra emelkedtek.4 4 A keresztény derbendzsik jelenléte az egész Balkán-félszigeten kimutatható, különösen a hegyvidékeken4 5 39 Promontorio de Campis leírása szerint (i.m. 54-55, 61.) „Azzal a kiváltsággal rendelkeznek, hogy szolgáik segítségével, két vagy három pár ökörrel annyit vethetnek és arathatnak, amennyit tudnak, anélkül, hogy tizedet adnának." Cvetkova, Les institutions ottomanes i.m. 40. Szakály -Fodor, A kenyérmezei csata i.m. 312. Mentességüket a rendkívüli állami adók alól a 16. század elején a hadjárati évekre korlátozták, Inalcik, Suleiman the Lawgiver i.m. 121. 40 Pl. 1635-ben Várnában 15 keresztény akindzsi háztartást írtak össze, Grozdanova, Bevölkerungskategorien i.m. 48. 41 Akgündüz i.m. IV/I, 464. 42 Cengiz Orkonlu: Osmanli Imparatorlugu'nda Derbend Te§kilati. Istanbul 1990 (második, bővített kiadás), 191 p. 43 Ua. 51-54. A zvorniki szandzsák derbendzsijeinek adói 1548-ban: Akgündüz i.m. V kitap: Kanuni devri kanunnameleri, Π. kisim: Eyalet kanunnameleri I. Istanbul 1992, 299. 44 Colin. J. Heywood: The Ottoman menzilhane and ulak System in Rumeli in the Eighteenth Century. In: Türkiye'nin sosyal ve ekonomik tarihi (1071-1920). Ed. Osman Okyar - Halil Inalcik. Ankara 1980, 179-185. 45 A hegyvidéki őrszolgálatot már a 15. század végére megszervezték, Akgündüz i.m. II. kitap: II. Bayezid devri kanunnameleri. Istanbul 1990, 413. Huszonegy balkáni hegyszoros őrizetére rendelt derbendzsi-háztartások számát közli a 17. század első feléből Grozdanova, Bevölkerungskategorien i.m. 54.
