Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121
124 BUDA ATTILA tudott a megye ügyeivel foglalkozni. Károlyi István emiatt nem lett főispáni címmel kinevezve, noha hatásköre és cselekvési szabadsága természetesen főispáni volt. Hivatalát június 19-én foglalta el,1 0 s ettől kezdve ténylegesen is részt vett a helyi események alakításában: a vezérmegye első embereként példát nyújtott a többi megyének, elősegítette az új adminisztráció kialakítását, és intézkedéseivel hozzájárult a kormány elképzeléseinek megvalósításához. Személyesen tanította be a fóti nemzetőröket, s augusztusban elkísérte a Pest megyei nemzetőrcsapatot négy hétre Verbászra. Visszatérve a fővárosba délvidéki tapasztalatai alapján újabb felajánlást tett egy 1800 fős lovas szabadcsapat felállítására, melynek összes költségét, a neki járó úrbéri kárpótlásból kívánta fedezni. Az OHB és személyesen Kossuth is örömmel fogadta ezt a nagylelkű gesztust, s november elején megindult a toborzás, elsősorban az alföldi Károlyi-uradalmakban, de át lehetett jelentkezni más alakulatokból is. November 7-én, 8-án és 9-én Károlyi István saját maga is a toborzások színhelyére utazott: első nap Ceglédre, majd másnap reggel Nagykőrösre, aznap délután pedig Kecskemétre. Itt az utolsó nap délelőttjére Csányi János főbíró népgyűlést hívott össze, melyen hirdetmény formájában közzétették az igen kedvező feltételekkel járó toborzási felhívást. 11-én Kossuth Lajos köszönetet mondott a felajánlásért és ezredesként kinevezte a csapat vezénylésére. Károlyi István erre így válaszolt: )r A bizalom, mellynél fogva a tisztelt honvédi bizottmány engemet a felállítandó pestmegyei lovas-csapat vezényletére ezredesi minőségben fölhívni méltóztatott, mondhatlanúl drága ereklye nekem, s midőn ezért ezennel hálaköszönetet mondok, egyszersmind szerencsésnek vallom magamat, hogy kedves hazámnak, mellynek függetlenségeért, ha kell, életemet s mindenemet föláldozni kész vagyok, hasznos szolgálatot tenni bő alkalmam leend. De nem mulaszthatom el egy úttal azt is kijelenteni, miszerint azt, mit én ajánlatom által tettem, nem áldozatnak, hanem puszta honfiúi kötelességemnek tekinthetem egyedül; imádott felséges hazám tőn olly helyzetbe, hogy ezt tehessem, a hazától nyertem, mivel birok, s így csak a hon iránti tartozásomat róvom le, midőn azt, mit nélkülöznöm lehet, és jelen súlyos körülmények közt minden becsületes honpolgárnak nélkülözni tudni kötelesség, elárult szegény hazám védelmére fordíthatni szerencsés vagyok."11 A szabadcsapat a hadrendben később a 16-os Károlyi-huszárezred nevet kapta.1 2 A lovasezred felállítása azonban különféle szervezési, ellátási és fegyelmi ügyek miatt nehezen haladt, noha Károlyi István jóvoltából a toborzottak többféle kedvezésben részesültek. Ráadásul az 1848-as év végétől az alapító és a nevét viselő lovasezred közötti kapcsolat meg is szakadt. Az osztrák csapatok közeledtére ugyanis Károlyi István nem menekült el a fővárosból, családtagjai, ismerősei és gróf Batthyány Lajos társaságában a Károlyi-palotában tartózkodott. Maradásuk okaira részben rávilágít Károlyi István alább közölt védekező irata is. A történteket ugyanis mindketten úgy értelmezték, hogy a bécsi udvar lépett le az általa megadott alkotmányosság útjáról, először az országgyűlés berekesztésével, másodszor Ferenc József koronázás nélküli királyságával. Károlyi István huszárezrede létrehozásával csupán hazafias 10 Közlöny, 1848. július 24. 90. 11 Fogalmazványa: MOL 395. Lad. VI. A Károlyi család nemzetségi levéltára. Családtagokkal kapcsolatos iratok. Megjelent: Közlöny, 1848. november 15. 758. 12 Iratanyaga szerencsére döntő részben fennmaradt a Károlyi-levéltárban, ennek alapján a huszárezred történetének feldolgozása folyamatban van.
