Századok – 2001
FIGYELŐ - Máthé-Shires László: A brit irodalom története a huszadik század végén V/1222
FIGYELŐ 1229 lyek felfedezéséig a többi gyarmati területhez viszonyítva elenyésző volt. A szuezi csatorna megnyitása, illetve a már említett felfedezések együttesen eredményezték, hogy Afrika jelentősége messze felülmülja annak a kortársak által ténylegesen feltételezhető súlyát. így válik érthetővé a kelet-afrikai brit expanzió, illetve a francia terjeszkedésre adott kényszerű angol válasz Nyugat-Afrikában az 1870-es évektől kezdődően. Az utóbbi példa nyomán válik az 1904-es entente cordiale valódi jelentősége nyilvánvalóvá, hiszen az, amint arra Colin Newbury Nyugat-Afrika vagy A. J. Stockwell Dél-kelet Ázsia kapcsán hívja fel a figyelmet, az elsőként is gyarmati rendezés volt.28 Mivel a század Nagy-Britannia valós birodalmi felemelkedését hozta, így érdekes befejezését adja a kötetnek Avner Offer írása, amely nem minden tekintetben követi a hagyományos megközelítéseket. A szerző írásában a mi lett volna ha? kérdésfeltevéssel próbál válaszokat találni arra, hogy milyen tényleges haszna, vagy költségei voltak a birodalomnak. Gazdaságilag nem játszott jelentősebb szerepet, hiszen a más területekkel folytatott kereskedelem a birodalom nélkül is jelentős hatalommá emelte volna Nagy-Britanniát. A ténylegesen pozitív oldala, állítja Offer, a 19. századi birodalomnak az az összetett csere volt, ami egyrészt az anyaországbeli városi lakosság ellátását, másrészt a tengerentúli angol nyelvű államok sorának létrehozását jelentette. A Nagy Háború kihívása 1914-ben ezt a rendszert zárta le és alakította át a 20. század eljövetelével. A negyedik kötet időszaka a 20. század, kitágítva azt a Nagy Háború előtti edwardiánus korszakra, illetve Hong-Kong 1997-es visszaadására. A két legfontosabb kérdés a nacionalizmus feléledése és a gyarmati függetlenség kivívása, amely a brit birodalom történetét alapvetően meghatározta ebben a korszakban. A Nemzetközösség kialakulása, és a domíniumoknak, illetve volt gyarmatoknak ebben a folyamatban betöltött szerepe a következő kiemelt kérdéskör. Az előző kötethez kapcsolódóan az informális birodalom alakulásával itt is számos írás foglalkozik. A birodalom elleni belső és külső kritikákra adott brit válasz egyben bemutatja az otthoni véleménykülönbségeket, másrészt az Egyesült Államok és az ENSZ tevékenységét a gyarmati rendszer felbomlásában. A hosszú 19. századhoz köti a kötetet az első öt fejezet, amelyek a edwardiánus korszakkal, a domíniumi elképzelések alakulásával és a birodalmi gazdasági rendszerrel foglalkoznak. Ezek között kiemelkedik a Nagy Háborút taglaló fejezet, mivel szerzője, Robert Holland, bemutatja, hogy a háborús erőfeszítések mind anyagi, mind emberáldozatban mennyire voltak inkább birodalmi összerőfeszítések, semmint Nagy-Britannia kizárólagos eredményei. A kanadai vagy indiai emberveszteségek, illetve a trópusi gyarmatok gazdasági erőfeszítései a megemelt adók képében mind ezt az állítást támasztják alá.29 Habár a kötet nem oszlik tematikus és regionális írásokra, az átfogóbb, a század első felének hosszabb folyamatait bemutató fejezetek a migrációval és a letelepedéssel, a birodalom otthoni kulturális megjelenítésével, a gyarmati adminisztrációs rendszer alakulásával, a birodalom nagy-britanniai kritikájával, illetve a brit birodalmi védelmi politika alakulásával foglalkoznak, ez utóbbi esetében átnyúlva a második világháborún, egészen 1968-ig. Ezen belül mindenképpen említést érdemel Nicholas 28 OHBE III., 388. és 649. 29 Robert Holland „The British Empire and the Great War, 1914-1918", OHBE ΐγ 114-138.
