Századok – 2001

KISEBB CIKKEK - Glück Jenő: Magyarország a "Palestine Post" tükrében. 1940-1944 V/1203

1208 KISEBB CIKKEK A deportálásról az első biztos hírek június l-jén jutottak el a világ közvéleményéhez és egyértelműen a Sztójay kormányt és hitlerista irányítóit tették felelőssé. A „Palestine Post" június 5-én (1. o.) úgy tudta, hogy májusban napi 10 000 fős csoportokban indították útnak a deportáltakat. Valójában a legelső kimerítő értesüléseket május 30-án a londoni emigráns kormány zsidó tagja kapta abelső ellenállás híradása nyomán. Ezen információ a „Palestine Post" hasábjaira június 20-án került (1. o.). Június 30-án (1. o.) isztambuli jelentések alapján vázolták a helyzetet, amely szerint június 19-ig mintegy 400 000 embert deportáltak. Július 9-én (1. o.) a lengyel ellenállás révén megerősítést nyert a 400 000 áldozat. Egyúttal a lap a következő számában (1. o.) részletes felvilágosítással szolgál az „auschwitzi és birkenaui mészárszékről". Ε szerint az 1942-ben épült auschwitzi gázkamrák napi 6000 ember kivégzésére voltak berendezve. Végül megállapították, hogy 1939 óta mintegy 2 millió lengyel-zsidót öltek meg. Aránylag kevés tudósítás foglalkozik az „igazak" mentőakcióival. A „Palestine Post" 1944. április 7-én (1. o.) úgy találja, hogy a magyarországi zsidóellenes intézkedések a keresztény nép láthatatlan ellenkezésébe ütköznek. Június 26-án (1. o.) csodálattal említi azokat a keresztényeket, akik a súlyos megtorlásokkal dacolva segítettek. Sokkal nagyobb teret szentelt a szerkesztőség a nemzetközi méretű tiltakozó akcióknak. Június 26-án (1. o.) leközölték az amerikai külügyi államtitkár szóvivőjének nyilatkozatát, aki elítélte Európában általában, az adott időszakban Magyarországon folyó borzalmakat. Július δέη (1. ο.) ismertették a svéd király táviratát Horthy Miklóshoz, amelyben közbelépését kérte „az emberiesség nevében". Július 16-án (1. o.) idézi a svéd sajtót, amely „gigantikus bűntényről" beszél. U-gyanebben a lapszámban olvasható a Vatikán álláspontja és Spilmann new-yorki érsek elítélő nyilatkozata. Kétségtelen, hogy a nemzetközi méretű tiltakozás, a magyar társadalom elutasító magatartása és a német csapatok zömének távozása lehetővé tette a deportálás beszüntetését kormányzói rendeletre. A „Palestine Post" július 6-án (1. o.) közölte a hírt, majd augusztus 13-án (1. o.) a Horthy által felajánlott kivándorlás lehetőségét. Augusztus 13-án (1. o.) a lap részleteket közöl abban az irányban, hogy hány menekültet fogadnak be az egyes államok. Svédország, Mexikó és az Egyesült Államok kivételével nem volt nagy lelkesedés, főképpen Anglia mereven elzárkózott a kis számú palesztinai havi bevándorlási kvóta emelésétől. A „Palestine Post" november 9-én (1. o.) idézte Eden angol külügyminiszter alsóházi beszédét, aki megállapította, hogy nincs haladás a magyar kormány ajánlata ügyében. Némi lépések történtek a budapesti gettóban és a koncentrációs táborok lakóinak ügyében. A „Palestine Post" augusztus 13-án (3. o.) méltányolta a Vörös Kereszt segélyakcióját. A hitleri megszállás, a szovjet hadsereg előretörése, majd a román fegyverszünet (1944. augusztus 23.) mindjobban belesodorta a honvédséget a harci cselekményekbe. A „Palestine Post" 1944. április 18-án (1. o.) jelentette, hogy a Sztójay kormány általános mozgósítást hajt végre. Rövid hírek számolnak be 1944. augusztus végi és a szeptemberi harcokról, elsősorban a szovjet hadijelentések nyomán. így szeptember 29-én (1. o.) felemlítik, hogy a szovjet csapatok átlépték Magyarország 1938-as határait. A további hadiesemények közepette igen nagy teret szentelt Magyarország fegyverszüneti ké-