Századok – 2001

KISEBB CIKKEK - Glück Jenő: Magyarország a "Palestine Post" tükrében. 1940-1944 V/1203

KISEBB CIKKEK Glück Jenő MAGYARORSZÁG A „PALESTINE POST" TÜKRÉBEN. 1940-1944 A legtekintélyesebb korabeli jeruzsálemi lap, a „Palestine Post" hasábjain változó mértékben jelenik meg Magyarország korabeli bel- és külpolitikája, ahhoz mérten, hogy a világméretűvé váló fegyveres konfliktusban helyzete és szerepe milyen jelentőségű volt. Természetesen a lap szerkesztőjének ítélete nagymértékben a magyar zsidóság helyzetének függvénye volt és nem kis mértékben visszaadta a világzsidóság vezetőinek értékelését is. Ha jellemezni akarnánk hangvételét, elsősorban a londoni Timesre ismerhetünk. A „Palestine Post" hasábjain megjelenő híreknek a forrása az egyes hírügynökségek voltak. Csupán kivételszerűen juthatott közvetlen tudósításhoz. Szemmelláthatóan szűkültek hírforrásai miután Magyarország és Anglia között a diplomáciai kapcsolat 1941 tavaszán megszakadt, majd decemberben beállt a hadiállapot. Hasonló helyzet alakult ki az Egyesült Államokkal. így híranyagának legjelentősebb részét a semlegesek révén szerezhette meg, olykor késéssel és nem egyszer téves részletekkel. Ugyanakkor a hírmagyarázatok aránylag objektívek és igyekeznek árnyaltan megközelíteni a tudomásukra jutó eseményeket. Sajnos, sem Tel-Avivban, sem Jeruzsálemben nem tudtunk hozzájutni az 1945 január-májusi számokhoz. Az 1940-es év elején a lap fő témája a magyar-román ellentét. Március 6-án (3. o.) „Románia kisebbségei" címen vázolja az erdélyi magyarok 1919-ben beállt helyzetét, majd kiemeli, hogy a zsidóságot nemzeti kisebbségnek ismerték el. Jűlius 25-én (1. o.) ismerteti a Budapesten indult sajtókampányt a Romániában fennálló nemzeti kérdés kapcsán. Az erdélyi kérdést augusztus 12-én (6. o.) taglalja a magyar területi igények nyomán. Szeptember 6-án első oldalon jelenti a szatmári és nagyváradi bevonulást és ugyanakkor megjegyzi, hogy a trianoni békeszerződés Magyarország számára igazságtalan volt. Hasonlóképpen a lapot foglalkoztatta a magyar politikai élet berendezkedésének kérdése, elsősorban a szélsőjobbról fenyegető veszedelem. A „Palestine Post" augusztus 9-én (3. o.) Szálasi Ferencet „kis hitlernek" minősíti, aki demagóg politikát és erőszakos antiszemitizmust képvisel. Némi iróniával állapítja meg, hogy egy időben „hűvösre tették", aláhúzva az általa nem éppen kedvelt Horthy-rendszer elhatárolódását a fasizmustól. Szeptember 23-án (3. o.) sajnálattal állapítja meg, hogy a kormányzó amnesztiát hirdetett és Szálasi Ferenc számára is megnyílt a börtön ajtaja. A szerkesztőség úgy értesült, hogy Németországba készül, hogy tanulmányozza a „zsidóbefolyás visszaszorítását". Ε kérdéscsoporttal kapcsolatban november 21-én (3. o.) arról írnak, hogy Magyarországon is folyik a zsidóság bizonyos mértékű visszaszorítása az érvényben lévő második törvény kapcsán. Jugoszlávia szembefordulása a „tengellyel" 1941 áprilisában kirobbantotta a balkáni háborút. A „Palestine Post" április 13-án (1. o.) közli a kormányzó proklamációját, amelyben Jugoszláviát — Horvátország kiválása nyomán — megszűntnek nyilvánítja és egyben elindítja a honvédséget Bácska és Baranya visszaszerzésére.