Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Csetri Elek: Kőrösi és az Akadémia I/103
116 CSETRI ELEK 1833-ban." Az Akadémia örömmel várja tibeti munkáinak példányait. Végül Döbrentei támogatást ajánl Csornának. Arra hivatkozva, hogy tudós létére Csoma eddig brit segítséget élvezett, ha hajlandó elfogadni, most Magyarország igyekszik őt anyagilag támogatni. A magyar akadémiai titkár levelének még egy fontos vonatkozása Döbrenteinek az az ígérete, hogy érdemei elismeréséül (orientalista foglalatosságai mellett nyílván a Körösinek nyújtott támogatásra gondolt) a legelső alkalommal Prinsepet fogja magyar akadémiai tagságra ajánlani.3 1 Előbb említettük, hogy Döbrentei ugyanazon a napon Csornának is válaszolt. A levél elveszett ugyan, de egyes részleteit Duka eredetiben még olvasta és egyes részleteit közölte. Döbrentei az Akadémia nevében írt az orientalista tudósnak. Kérte: „Egész őszinteséggel nyilatkozzék az úr, kívánja-e vagy sem, hogy segítségére aláírás nyittassék? így út nyilandik legalább, hogy a magyar- nemzet is illően gondoskodjék fiáról, ki ős históriájáért magát ily tövises útra áldozá." Döbrentei feleletet kér, megküldi akadémiai oklevelét s az akadémiai évkönyveket.32 Körösi megválasztásában keleti őshaza-kutató utazása és tibetisztikai eredményei egyaránt közrejátszottak. A magyar közvélemény és az Akadémia azonban az orientalisztikában elért sikerek után most már azt várta tőle, hogy eredeti célja, az őshaza kutatásában is eredményekről tud beszámolni. Sokatmondó ezzel kapcsolatban Körösinek Neumannhoz szóló köszönőlevele (1832. április 30), melyben a Magyarországon részére gyűjtött és elküldött jelentős pénzösszeg vételekor kénytelen volt mentegetni magát: „mivel érzem, hogy mennyire kevéssé tudok kitűnni a magyarok őshazájának kutatásában és körülhatárolásában, minthogy nem nyílik számomra út Scythiába, az Imauson túl, habozom, hogy azt vajon elfogadnom vagy inkább visszautasítanom kell-e" - írta Körösi.3 3 Az őshaza-kutatás eredménytelensége késztette arra is, hogy később, a részére küldött 450 aranyból 200-at visszaküldött („az európai tudományosságra nézve valamicskét tehettem, de fájlalom felettébb, hogy különösen hazánk részére még nem lendíthettem semmit" - vallotta 1835-ben).3 4 Kedvező körülmény volt viszont, hogy az 1830-ban akadémiai taggá választott Schedel (Toldy) Ferenc Körösi csodálói közé tartozott s az Akadémián egyre nagyobb befolyásra tett szert. Tisztségei közül kezdetben a legjelentősebbnek az tekinthető, hogy az évtizedes vajúdás után, 1834-ben megindult akadémiai folyóiratnak, a Tudománytámak ő lett az első szerkesztője. Az induláskor megjelentetett „Vezérszó"-ban Schedel ezeket írta: „A Tudománytár encyclopaediai folyóirás, az emberi tudás minden ágára terjeszkedik ki, előkelő tekintettel a jelenkor haladásaira a külön tudományokban." A tudományágak sorában külön felsorolja a filozófiát, természettudományokat, a „technolog" szakokat, matematikát (a filozófiába a kor terminológiájának megfelelően a bölcsészet karának összes tudományszakjait értette, benne az irodalom- nyelv-, történettudományt és szűkebb értelemben vett filozófiát). Célul az ismeretterjesztést tűzte ki, a cikkek kiválasz-31 Körösi Csoma Sándor levelesládája. 292-284. 32 Duka Tivadar: Körösi Csoma Sándor. Magyar Posta. 1857. 1857. 117. sz. 530-531. 33 Emlékek Körösi Csoma Sándorról. 119. 34 Toldy Ferenc: Gyászbeszéd Körösi Csoma Sándor felett. In: Emlékek Körösi Csoma Sándorról. 187.
