Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szegedi Péter: "Futballvidékiség" a két háború között. A keleti régió V/1149
„FUTBALL-VIDÉKISÉG" A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT 1161 részévé vált. Jól jelzi ezt, hogy a századelő napilapjaiban csak elvétve közöltek sporthíreket, az 1910-es évekre állandósult a sportrovat, 1920-tól kezdődően pedig sokszor a vezércikk (!) témája is a sport volt. Megjelentek a sportújságok is. 1911-ben és 1912-ben a debreceni és a nagyváradi sportújságok néhány szám kiadása után megszűntek, az először 1920-ban megjelenő Keletmagyarországi Sporthírlap már 18 évig működött.3 0 Az 1926 előtti struktúrában a fővárosi és vidéki klubok ritkán érintkeztek egymással, a vidéki városokban a fővárosiak vendégszereplése igazi „attrakciót" jelentett, nem is merült fel, hogy a budapesti egyesületekben potenciális vetélytársat lássanak. így a vidéki városok csak egymással rivalizálhattak, ezért — amint azt a bevezetésben is említettem — maga a vidék kifejezés is sajátos jelentést kapott. A keleti kerület központja Debrecenben volt, ezért 1926-ig a hajdúsági város egyesületeinek drukkerei soha nem nevezték saját csapataikat vidékinek, ezzel a kifejezéssel a nyíregyháziakat és a kisvárdaiakat jelölték. Nyíregyházán a vidékiek alatt szintén ezeket a városokat, vagyis önmagukat és Kisvárdát értették. Mivel Nyíregyházán Budapest szintén nem volt „viszonyítási pont" (hanem Debrecen), a hajdúsági várost soha nem nevezték vidéknek. A profizmus bevezetésével azonban gyökeresen megváltozott a vidékiség jelentése is. Debrecenben már önmagukat is vidékiként definiálták a szurkolók, Nyíregyházáról pedig — mivel ott nem alakult profi egyesület — szinte elfeledkeztek (hozzátehetjük: a debreceni amatőregyesületekről is). Míg a vidék jelentése Debrecenben pozitívvá vált, úgy a szétválasztás után a nyírségi városról gyakorlatilag alig jelent meg többé sporthír Debrecenben, ebben a versenyfutásban Nyíregyháza vereséget szenvedett. Nem meglepő, hogy Bencs Kálmán — aki 1935-ig volt Nyíregyháza polgármestere — egy ízben azt mondta, egyetlen dolgot irigyel Debrecentől, a Bocskay FC-t.3 1 Egy évvel a Bocskay megalakulása után többen Nyíregyházán is felvetették, hogy alapítsanak ők is profi egyesületet. A vidéki városok közötti küzdelemből Nyíregyháza sem akart kimaradni: „Ha Szombathely, Szeged, Miskolc, Debrecen, Kaposvár, úgy Nyíregyházának is ott kell lenni a vidék futballsportjáért küzdők soraiban! Ha számszerűleg kevesebben is, de a múltban mindig megmutattuk, hogy szívvel-lélekkel dolgozva hallatunk sportmunkánkról. Hosszú idők nehéz munkájával mi is kijártuk az alsóbb osztályokat, predesztinálva érezzük magunkat, hogy felsőbb osztályba léphessünk!"3 2 Alig telt el azonban néhány nap, s Debrecenben már arról beszéltek, hogy „Nyíregyházán a mozgalommal kapcsolatban nincs szó komoly ember komoly akciójáról. Bevégeztetett..."33 Valóban nem volt komoly a szervezkedés, érdemi vita tulajdonképpen csak arról szólt, hogy a meg sem született egyesület a Szabolcs FC vagy a Bessenyei FC nevet kapja...34 Ez viszont azt jelentette, hogy Nyíregyházának maradt a kerületi amatőr bajnokság, ahol viszont — mivel a Bocskay a debreceni egyesületek játékosaiból verbuválódott, így azok meggyengültek — könnyű dolguk 30 Az 1920-as évek elején válik „komoly" lappá a Nemzeti Sport is, hiszen a korabeli heti egy-két megjelenés után rövidesen napilapként jelent meg. 31 Debreceni Független Újság, 1935. 01. 27. 32 Nyírvidék, 1927. 07. 01. 33 Nyírvidék, 1927. 07. 07. 34 Nyírvidék, 1927. 06. 19.
